Beszterce (ma Bistrița, Románia)
Beszterce, város Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megye székhelye. Kolozsvártól 110 km-re északkeletre, a Beszterce folyó partján fekszik.
Környéke a leletek alapján ősidők óta lakott hely volt. Magát Beszterce városát a XII. században II. Géza által betelepített szászok alapították. A tatárok 1241-ben elpusztították. Károly Róbert uralkodása alatt indult igazán fejlődésnek. A XIII. század végén fontos vámhely volt. 1330-tól szabad királyi város lett. Vásárjogot Nagy Lajostól kapott 1353-ban. V. László 1453-ban Hunyadi Jánost örökös besztercei gróffá nevezte ki, és a várost és környékét neki adományozta. Hunyadi a város északi részén várat építtetett.1464-ben Mátyás megszüntette a besztercei grófságot. 1530-ban Péter moldvai vajda eredménytelenül ostromolta.1602-ben Basta seregei vették be a várost. A XVII. századtól török, tatár betörések és járványok tizedelték a várost. Az 1848-49-es szabadságharcban inkább főhadiszállásként vett részt a város, vára kimaradt a csatározásokból.
A város a középkortól kezdve fontos ipari és kereskedelmi központ.
A trianoni békeszerződésig Beszterce-Naszód vármegye székhelye volt. 1920-ban a Román Királysághoz került, a második bécsi döntés értelmében 1940. augusztus 30-án visszakerült a Magyar Királysághoz. A II. világháború után ismét Románia része lett.
Lakossága
1910-ben 13 236 lakosból 5835 német, 4470 román, 2824 magyar
2011-ben 67 272 lakosból 57 334 román 3521 magyar 972 roma volt.
Érdekességek
Beszterce város levéltára Erdély történetének kiemelkedően gazdag, ám Magyarországon kevéssé ismert kincsestára. Innen való a Besztercei szójegyzék, amely a XV. század első feléből származó 1316 magyar szót tartalmazó becses nyelvemlék Szlavóniai György kézírásával.
Beszterce híres iskolaváros, évszázadok óta a humanista művelődés egyik központja.1543-ban itt nyomtatták ki Bonfini munkáinak egy részét, 1596-ban már gimnáziuma is volt.
A város fő jellegzetességei, a XV. századi lábas-házak. A más néven Búzasor gótikus árkádsorai alatt folyt a középkorban a kereskedelem.
Itt született 1485 körül Kretschmer Lőrinc erdélyi szász származású magyar pap, politikus, 1513-tól székesfehérvári prépost, I. Ferdinánd magyar király gyermekeinek nevelője.
Itt született 1785-ben Teleki Ferenc költő, az MTA tiszteleti tagja
Impozáns gótikus szász evangélikus templomát eredetileg kéttornyúnak tervezték, de végül az egyetlen 74 méter magas tornyát is több évtizedig építették. 2008-ban gyújtogatás eredményeként leégett.
További fotók találhatók itt és itt a városról. Besztercei népviselet.
Utcatörténet
A fővárosi Besztercei utca a XXII. kerületben, Budafokon található, az 1930-as években kapta a nevét. Beszterce utca összesen négy kerületben fordul elő. A III. kerületben, Óbudán 1928 óta, a XVIII. kerületben, 1932 óta, a XIX. kerületben, Kispesten 1940 óta, a XX. kerületben lévő 1941 óta viseli az erdélyi város nevét.
