Cenk, Cenkhegy (ma Tâmpa, Románia)
A 961 m magas Cenkhegy, a Keresztényhavas, így a Kárpátok északkeleti nyúlványa. Brassó délnyugati részén fekszik. Főként mészkőből épül fel. Természetvédelmi terület, bükk és fenyőerdővel.
A hegyen még láthatók Brassovia várának alapfalai, melynek keletkezése a XII. XIII. századra tehető, a dél-erdélyi magyar határvédelmi rendszer része lehetett. A tatárjáráskor valószínűleg elpusztult. Bár később újjáépítették, a XV. században a brassói városfalak fejlesztésekor elhordták.
A millennium alkalmából a magyar kormány emlékoszlopok felállítását kezdeményezte az ország szimbolikus helyszínein. Az Árpád fejedelem egyik harcosát ábrázoló szobrot 1896. október 18-án állították fel a Cenk-hegy tetején, az ország délkeleti „kapujában”. A 20 méter magas oszlopot Jankovics Gyula budapesti szobrász faragta. 1913 decemberében egy vihar ledöntötte. 1917-ben ismét elhatározták, hogy felállítják az emlékoszlopot, azonban a világháború eseményei és a trianoni döntés meghiúsították ezt.
A trianoni békeszerződésig Brassó vármegyéhez tartozott, 1920-ban a Román Királysághoz került.
Érdekességek
A millennium emlékművet 1913. szeptember 27-én két besszarábiai merénylő dinamittal felrobbantotta. A szobor a robbantás következtében nem dőlt le, csak megrongálódott, de 1913 decemberében egy nagyobb havazás után összedőlt.
A hegy a túlszaporodott barnamedvékről nevezetes, amik gyakran lejárnak a lakott területekre élelemért.
Az 1970-ben épült felvonó a brassói vízmű közeléből viszi fel az utasokat a csúcsra és vissza.
Utcatörténet
A fővárosi II. kerületben található a Cenk utca az 1920-as évek óta viseli az erdélyi hegy nevét. A XI. kerületi Cenkhegy utca elnevezésére 1930-ban került sor.
