Előpatak utca, Budapest XI.

Előpatak (ma Vâlcele, Románia)

Az erdélyi település Kovászna megyében, Sepsiszentgyörgytől 15 km-re, nyugatra az Elő-patak völgyében található. Vasas-szénsavas gyógyvizeiről híres település.

Árvapatak és Hídvég területéből vált ki a XVIII. században a falu. Borvize mellé, mely az Őskút nevet viseli, román zsellérek telepedtek. A fürdőtelepet 1770-es években gróf Nemes János háromszéki főkapitány kezdte el építeni. A XIX. század felére már a melegvizes kádas fürdő és a hideg borvíz fürdő is kész lett. 1883-ban József főherceg is meglátogatta. A századforduló után elnyerte Erdély egyik legszebb fürdőhelye címet. A II. világháború után romlott a fürdő állapota. Ma egykori vendégcsalogató épületeinek többsége romokban hever.

A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegyéhez tartozott. 1920-ban a Román Királysághoz került, a második bécsi döntés értelmében 1940. augusztus 30-án visszakerült a Magyar Királysághoz. A II. világháború után ismét Románia része lett.

Lakossága 1910-ben: 765 lakosból 553 román, 209 magyar, 3 német

Lakossága 2011-ben: 1347 lakosból 649 román, 603 roma, 41 magyar

Érdekességek:

1842-ben itt kezeltette magát Miloš Obrenović szerb fejedelem, aki gyógyulása emlékére 1853-ban ortodox templomot építtetett.

A fürdőtelep az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnépszerűbb fürdőhelye volt.

Képek

Utcatörténet

A Főváros XI. kerületében, Sasadon 1930 óta létezik Előpatak utca, ebből 1954 óta nyílik az Előpatak köz.