Gyulafehérvár (ma Alba Julia, Románia)
Gyulafehérvár, város Romániában, Erdélyben, Fehér megye székhelye. Erdély ősi történelmi fővárosa, a Gyulafehérvári főegyházmegye székhelye, egyúttal a román ortodox egyház erdélyi székvárosa. Kolozsvártól 95 km-re délre, a Maros és az Ompoly összefolyásánál fekszik.
Ősidők óta lakott terület. Apulum néven, római, majd szláv település volt a területén, később a Gyulák székhelye lett. A római katolikus püspökségét Szent István alapította 1009-ben, ezt követően Fehér vármegye székhelye lett.
Legnagyobb jelentőségre a XVI. század közepén tett szert. A keleti Magyar Királyság, később az Erdélyi Fejedelemség központja lett, és többek között János Zsigmond, a Báthoryak, a havasalföldi Vitéz Mihály, Bethlen Gábor és a Rákócziak székhelyeként szolgált. 1657-ben a várost a török-tatár seregek felégették. A XVIII. században, III. Károly alatt komoly erődrendszer épült a vár helyén, a várost pedig az uralkodó után át is nevezték Károlyfehérvárra. Az 1848–49-es szabadságharc idején innen irányították a magyarok ellen harcoló császári és román csapatokat.
1918. december 1-én az erdélyi román politikai elit itt, egy százezer fős román népgyűlésen mondta ki Erdély Romániához való csatlakozását. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye székhelye volt. 1920-ban a Román Királysághoz került. 1922-ben itt tartották I. Ferdinánd és Mária királyné ünnepélyes megkoronázását.
Lakossága
1910-ben 11 616 lakosból 5226 magyar, 5170 román, 792 német
2011-ben 55 722 lakosból 48 628 román 1026 roma 945 magyar volt.
Érdekességek
Az érseki székesegyház a XIII. században épült, az erdélyi fejedelmek temetkezési helye, 1991-től érseki központ. Benne ma is láthatók a Hunyadiak síremlékei, valamint Izabella királyné és János Zsigmond fejedelem gazdagon díszített kőszarkofágjai. Altemplomában erdélyi fejedelmek és püspökök egész sora nyugszik.
A székesegyház szomszédságában áll az erdélyi fejedelmek egykori XV. századi palotája és a érseki palota.
A város virágkorát Bethlen Gábor fejedelemsége idején élte, a kiépült fejedelmi udvar pompája az itáliai reneszánsz világát hozta el Erdélybe. A várost a török csapatok többször is feldúlták, ezért a reneszánsz emlékekből nagyon kevés maradt meg.
A város híres szülöttei többek között I. Rákóczi Ferenc (Gyulafehérvár, 1645 – Zboró, 1676) és II. Apafi Mihály (Gyulafehérvár,1676 – Bécs, 1713 ) erdélyi fejedelem,
Gyulafehérvárott tanult majd tanított Apáczai Csere János filozófus, író és a városban született Born Ignác természettudós, geológus.
1785. február 28-án végezték ki Gyulafehérváron Horeát és Closcát, az 1784 novemberében kirobbant erdélyi román parasztfelkelés két vezetőjét.
A volt tiszti kaszinó épületében alakították ki az Egyesülés Termét, melyet egy francia festő az eseményt ábrázoló falfreskói díszítenek.
A Batthyaneumot gróf Batthyány Ignác erdélyi püspök alapította 1794-ben. Először csillagvizsgálónak készült, majd a püspök fokozatosan bővítette ásvány- és éremgyűjteménnyel, könyvtárral. A Batthyaneum 55 000 kötetes püspöki könyvtárának kódexei világhírűek. Az egyik latin nyelvű kódexből került elő a harmadik legrégibb összefüggő magyar nyelvemlék, a gyulafehérvári sorok 1310-ből.
Az ortodox székesegyház, a târgovistei templom mása, a XX. század elején épült.
Gyulafehérvári képeslapok még itt találhatók
Gyulafehérvári fotók még itt találhatók
Még több térkép itt található
és rövidebben itt
Utcatörténet:
A fővárosi Gyulafehérvár utca a XVIII. kerületben, Szent Imre kertvárosban található. 1932-ben kapta a nevét. A XVI. kerületben lévő Gyulafehérvári utca az 1920-as évek óta viseli az erdélyi város nevét.
