Kevevára (ma Kovin, Szerbia)
A vajdasági város ma Szerbiában, Szendrőtől 13 km-re a Duna bal partja fekszik.
A település az Al-Duna egyik kedvező fekvésű pontján, a Morava-folyó torkolatával szembeni két hosszú sziget közötti átkelőhelyen létesült. Anonymus szerint az Árpád-kor előtt is erősség állt itt, melyet Szent István király is megerősített. Kevevára az egykori Keve vármegye székhelye volt, várának építése a XII. századra tehető. A város Zsigmond király uralkodása alatt fejlődött fel, 1405-ben városjogot nyert. A XV. századra stratégiailag fontos hadi és kereskedelmi központtá vált a Dunánál. Az erősséget az 1550-es években foglalta el a török, a település nevét a hódoltság alatt szerb lakosai Kubinra változtatták. A várát az 1739. évi belgrádi béke értelmében lerombolták, maradványait pedig az 1879. évi dunai áradások mosták el. Az oszmánok kiűzése után határőrvidék volt, melynek megszűnése után Temes vármegye közigazgatása alá került.
A trianoni békeszerződésig Temes vármegyéhez tartozott, 1920-ban Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került. A II. világháborúban német megszállás alatt volt. Ma Szerbiában található.
Lakossága 1910-ben: 7345 lakosból 2650 német, 1726 román, 711 magyar
Lakossága 2011-ben: 13499 lakosból 10 706 szerb, 700 magyar, 352 román
Érdekességek
- 1848-ban a község határában a honvédek és a szerb felkelők között véres ütközet volt, mely a honvédek győzelmével végződött.
- 1944-ben a szövetséges erők súlyos bombatámadást intéztek a város ellen.
- Google-térkép
- Képeslapok
- Térképek
- Fotók
Utcatörténet
A fővárosi XVIII. kerületi Ganzkertvárosban 1922 óta viseli utca Kevevár nevét.
