Közösségi tervezés segítségével újulhat meg négy budapesti park, valamint két korábbi felújításról is véleményt mondhatnak a kozossegitervezes.hu oldalon a városlakók. A munkáról Győri Viktor, a Városépítési Főosztály Városmegújító Csoportjának munkatársa mesélt. – Kovács Tamás interjúja.
A kérdőívekről az első elemzés a 2020. május 15-i állapot alapján fog elkészülni. Van kitűzött cél, hány kitöltéssel lennétek elégedettek eddig?
Természetesen annak örülnénk, hogy ha minél többen kitöltenék a kérdőívet. Fontos, hogy elegendő mennyiségű és minőségű visszajelzés érkezzen be, amely alapján a megfelelő társadalmi megalapozottságú döntést lehet hozni egy-egy terület esetében. Első körben valóban a május 15-i állapot alapján fog elkészülni az aktuális elemzés, de egyelőre a kérdőívek kitöltésének nem szabtunk határidőt.
Jelenleg összesen nagyságrendileg 2400 kitöltésnél járunk, az egyes projektek közül a Városháza parkra érkezett be a legtöbb kitöltött kérdőív. Mivel a közösségi felületeken és az online sajtóban még most kezd felpörögni a kérdőív megosztása, ezért robbanásszerű növekedést várunk a kitöltők számát illetően.
Vannak-e már tervek arra, hogy milyen köztereket vonnátok be még a közösségi tervezésbe?
A jelenlegi 6 köztér a Budapest Zöldinfrastruktúra Fejlesztési- és Fenntartási Akciótervében kijelölt akcióterületek alapján került kiválasztásra. Ha jól sikerül ez a típusú online társadalmi bevonás, akkor reális esély mutatkozik rá, hogy más területeken is hasonlóan kérjük ki a lakosság véleményét.
Konkrét elképzelések még nincsenek, de több olyan összvárosi szempontból kiemelt zöldfelület is elképzelhető (pl. Népliget, Gellért-hegy, Óbudai-sziget), amelynek jövőtervezéséhez és fejlesztéséhez elengedhetetlen a társadalmi input.
A hat parkból négy tervezés előtt áll, kettőnél pedig már megvalósult fejlesztést értékelhetnek a budapestiek. Hogyan tervezitek a beérkező vélemények beemelését a munkátokba?
Szakmai szempontból fontosnak tartottuk, hogy ne csak a tervezésnél hasznosítható tapasztalatok, vélemények érkezzenek be, hanem olyan közterek is értékelhetők legyenek, amelyeket már megújult formájukban aktívan használnak. Így üzemeltetési szempontból is visszajelzést kapunk, illetve kiderül az is, hogy a tervlapon szereplő műszaki tartalom a valóságban hogyan állja meg a helyét.
A kérdőívből származó adatok egy része a megvalósult terek, parkok esetében az üzemeltetés, fenntartás optimalizációját segíti. Másik része pedig a még átalakulás előtt álló tereknél ad a tervezés műszaki-társadalmi tartalmához jó támpontot.
A Nehru-part felújítását is értékelhetik a budapestiek a kozossegitervezes.hu oldalon.
Budapesten van pár olyan park, tér, ami a mai képét részben közösségi tervezés segítségével nyerte el, ilyen például a Teleki tér, vagy néhány kisebb kerületi park. Van ezeknek olyan tapasztalata, amit most lehet hasznosítani?
Minden helynek meg van a saját „szelleme” (genius loci), így minden közösségi tervezés erősen helyorientált és célhoz kötött. Ebből kiindulva nem lehet sablonként felhasználni minden köztérmegújítással kapcsolatos tapasztalatot egy másik helyen történő társadalmi bevonás esetében.
Azonban a korábbi hasonló tapasztalatok sokat segítenek abban, hogy a megfelelő kérdések, a megfelelő megközelítéssel és a megfelelő módon kerüljenek feltevésre, ezáltal is hatékonyabbá téve a társadalmi visszajelzések kinyerését. Ez egy folytonos iteráción alapuló, adekvát megoldásokat igénylő tervezési műfaj.
A kérdőíveket most online lehet kitölteni. A járvány miatti korlátozások feloldása után lesz lehetőség valamilyen formában offline is részt venni a közösségi tervezésben?
Sajnos, mint az élet más területén a pandémia, és az azzal kapcsolatos korlátozó intézkedések itt is közbe szóltak, keresztül húzva az előzetesen eltervezett ütemtervet. De reménykedünk benne, hogy a korlátozások feloldása után, miután az emberek újra teljesértékűen igénybe tudják venni a köztereket, lehetőség lesz egy személyes helyszíni adatfelvételi időszak lebonyolítására is.
Fotó: Fővárosi Önkormányzat – Városépítési Főosztály, Urban dialog
