Latorca utca, Budapest XIII. XVIII. XX.

Latorca-folyó (ma Latorica, Szlovákia; Латориця, Ukrajna)

A Latorca az Északkeleti-Kárpátokban, a Vereckei-hágó közelében ered. Hossza közel 190 km, ebből nagyjából 160 km Ukrajnában, míg 30 km Szlovákiában található. A Vereckei-hágó közelében Laturka község melletti forrástól Szolyváig hegyi folyó, majd a folyása síkvidéki jelleget ölt. Legnagyobb mellékfolyója a Laborc. A Latorca Szlovákiában, Zemplén falunál az Ondavával egyesülve kapja a Bodrog nevet, mely a Tisza egyik mellékfolyója.

A Latorca völgye fontos közlekedési útvonal volt, a folyó mentén fekvő legnagyobb település Munkács. A Latorca megáradó vize évszázadokon át okozott súlyos pusztítást a termőföldeken és a lakott területeken, medrének szabályozásával a XVIII. században kezdtek foglalkozni. Az első komolyabb árvízvédelmi munkálatot a XIX. század első felében gróf Schönborn J. Fülöp hajtotta végre vízelvezető csatornák ásása formájában. 1867-ben és 1874-ben folytatódott a folyó szabályozása, de még így is maradtak olyan vidékek, amelyeket a megáradó Latorca időről-időre elönt. Ezek közé tartozik Munkács városa, melyet legutóbb 1998-ban és 2001-ben veszélyeztetett a víz.

A trianoni békeszerződésig a Latorca folyó a Magyar Királysághoz tartozott, 1920-ban kis részben Csehszlovákia, nagyobb részben Ukrajnához került. 1939 márciusában Kárpátaljával együtt a folyó teljes hosszában ismét Magyarországhoz került. A II. világháború után Csehszlovákia és a Szovjetunió birtokába került a folyó, ma Szlovákiában és Ukrajnában található.

Érdekességek

Petőfi Sándor 1847-ben utazásai során Ungvárt is útjába ejtette. A Latorcáról így írt egyik legjobb barátjának, Kerényi Frigyesnek: „Folyása kanyargó, vize világoszöld, környéke erdős a rév körül, hol kompon jön át az ember. Csend volt, amint áthoztak, kellemes erdei csend, melyet csak egyes madárfüttyentés és az evezőlapátok egyhangú lobicskolása zavart meg.”

Szolyva térségében a 2000-es évek elején modern kori „aranymosók” szorgoskodtak a sekély vizű Latorca folyóban: a 80-as évek végén egy közeli, csőd szélére jutott elektronikai vállalat egyik részlege leégett. A használhatatlan berendezéseket a Latorca partjának közelében lévő szeméttelepre szállították. Húsz évvel később az aranyat, ezüstöt, rezet, és ólmot keresők a folyó vízében mosták át a talált színesfémeket.

Utcatörténet

A fővárosi XIII. kerületi Vizafogón 1900 óta, a mai XVIII. kerületi Ferihegyen 1940 óta, míg a mai XX. kerületi Gubacsipusztán 1937 óta viseli utca a Latorca nevét.