Tornalja utca, Budapest XII. (1124)

Tornalja (ma Tornal’a, Szlovákia)

Tornalja Szlovákia keleti részén található, Rimaszombattól 27 km-re keletre, közel a magyar határhoz, a Sajó mellett. A Magyar Királyság egykori Gömör és Kishont vármegyéjének volt része. Beje, Sajókirályi és Sajószárnya tartoznak hozzá.

Egykor őrtorony állt a település mellett, a neve a toronyalja szóösszetétel régies alakja. Már a bronzkorban is lakott volt, kelták, majd rómaiak, hunok, szlávok és avarok telepedtek le. A tatárjárás a Sajó menti településeken különösen nagy pusztítást hozott magával, így Tornalján is. Első írásos említése 1291-ből való. Birtokosai voltak a Tornalyai és a Hámos család. A török pusztítás 1554-ben érte el a vidéket.

1834-ben lett járási város, a század közepén híres vásárokat tartott, 1870-től van vasút a településen. Az 1930-as években itt működött a Kazinczy Könyv és Lapkiadó Szövetkezet, mely a Magyar Írás című irodalmi folyóiratot kiadta. A II. világháború alatt a város 650 zsidó polgárát deportálták.

Nevezetességei között kiemelkedő a református temploma, mely a XV. században épült, eredetileg katolikus templomként.

A település 1920-tól Csehszlovákia része, majd az első bécsi döntés értelmében visszacsatolták a Magyar Királysághoz. 1944. december 19-én foglalta el a 2. Ukrán Front. A háború végével ismét a Csehszlovák köztársaság része lett. 1993 óta Szlovákiához tartozik, az 1996-os közigazgatási reform óta a Besztercebányai kerület Nagyrőcei járásának része.

Lakossága 1910-ben: 2033 lakosból 1995 magyar, 20 német, 16 szlovák.

Lakossága 2011-ben: 7509 lakosból 4331 magyar, 2662 szlovák (523 nem nyilatkozott).

Érdekességek:

Utcatörténet:

A fővárosi XII. kerületi Mártonhegyen található Tornalja utca 1939 óta viseli az egykori gömöri település nevét.