Abos (ma Obišovce, Szlovákia)
Ma a Kassai kerület Kassa környéki járásában található. Trianon előtt Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott. Kassától 17 km-re északra a Szinnye-patak és a Hernád összefolyásánál fekszik. neve Obus személynévből ered.
Leletek bizonyítéka szerint a bronzkorban, a római korban, a Nagy Morva időszakban és a honfoglalás idején is lakott volt. Első említése 1289-ből való. A tatárjárás után az Abák építettek várat, amelynek romjai ma is láthatók.
Mátyás király kedvelt vadászkastélya volt itt.
Lakói legeltetéssel, mészégetéssel, később szövéssel foglalkoztak. Vízimalma is volt.
Katolikus temploma a késő román korban épült, de 1769-ben barokk stílusban átépítették, 1888-ban belülről is felújították. Búcsújáróhely, oltárképe az Olvasós Boldogasszony kegyképe miatt.
A 20. század elején vasútállomás épült.
Lakossága 1910-ben 482 lakosból 450 szlovák, 19 magyar, 13 német
Lakossága 2011-ben 422 lakosból 392 szlovák, 2 magyar, 2 cseh (23 nem nyilatkozott)
Érdekességek
Fizély Frigyes János lelkész, aki az 1848–49-es szabadságharcban is részt vett, cikkeket írt a Vasárnapi Újságba. Önálló munkája Képek Abos egyházközségének múltjából címmel Eperjesen jelent meg 1867-ben.
Utcatörténet:
A XII. kerületben, a Kissvábhegyen 1937-ben kapta nevét az Abos utca.
