Arad utca, Budapest II. kerület, Aradi utca III. IV. VI. XVI. XX. XXI. XXII. kerület

Arad (ma Arad, Románia)

Arad, város Romániában, Arad megye székhelye. Temesvártól 60 km-re, északra helyezkedik el a Maros folyó partján. Erdély déli kapuja. Ősidők óta fontos átkelő- és vásárhely. Itt volt a hadi és kereskedelmi utak átkelőhelye és a középkori sóraktár is. Az oklevelek a XI. század elején Orod néven említik, mint várispánságot és megyeszékhelyet.

A várost 1241-ben és 1285-ben a tatárok elpusztították. A XVI. század közepén török uralom alá került és csak 1685-ben szabadult fel. A mai Arad területén több várépítményt is ismerünk. Ó-Arad vára a mai városközpont déli részén helyezkedett el. A városhoz csatolt Glogovác helyén pedig az aradi prépostság ősi vára állt. 1783-ban épült fel a süllyesztett új csillagvár a Maros kanyarulatában, francia, Vauban rendszerben. Arad 1834-ben szabad királyi város lett.

A honvédsereg 1849. június 28-án foglalta el a várost. 1849. augusztus 17-én Damjanich János feladta a várat. Itt végezték ki 1849. augusztus 23-án Ormay (Auffenberg) Norbert báró őrnagyot, 1849. október 6-án az aradi vértanúkat, október 25-én Kazinczy Lajos ezredest. Az 1867. évi kiegyezés után a város gyorsan kiépült, s az ipar fejlesztésével párhuzamosan iskolavárossá is fejlődött.

A trianoni békeszerződésig Arad vármegyéhez tartozott. 1920-ban a Román Királysághoz került.

Lakossága

1910-ben 63 166, amelyből 46 085 magyar, 10 279 román, 4365 német, 1816 szerb

2011-ben 159 074, amelyből 125 310 román, 15 396 magyar és 2528 roma volt.

Érdekességek

Itt végeztette ki 1131-ben II. Béla király szerb felesége, Ilona a férje megvakításában bűnös 68 főurat (aradi országgyűlés)

Az aradi vértanúk kivégzésének helyét a vár mellett 1881-ben kőobeliszkkel jelölték meg, amely alatt a sírjuk is van.

A vértanúk városközpontban állt emlékművét, Zala (Mayer) György Szabadság szobrát 1922-ben a románok ledöntötték, és csak 2004-ben állították fel újra.

Arad egyik legérdekesebb építménye a városközpontban álló 180 éves régi színház.

Az 1847-ben épült református templomban tartotta 1901-ben esküvőjét Horthy Miklós.

A neoreneszánsz stílusú Városháza épületét Lechner Ödön budapesti építész tervezte.

Arad gazdag hagyományokkal rendelkező ipari és kereskedelmi központ. Nagy múltra tekint vissza a Neuman-testvérek gőzmalma, valamint textilgyára, a Hendl gépgyár, Lengyel féle bútorgyár, a Weitzer vagongyár, vasúti és villamoskocsikat, autómotorokat, teherautókat és repülőket is gyártó Astra üzem. Ez utóbbi elődje a MARTA – az első magyar autógyár.

Aradon született 1886-ban Tóth Árpád költő.

Itt született 1902. január 21-én Jávor Pál színművész.

Aradon született 1924. augusztus 4-én Szabad György történész, egyetemi tanár, akadémikus, politikus, az „első szabadon választott” magyar Országgyűlés elnöke.

Képeslapok

Fotók: itt és itt

Térképek

Utcatörténet

A fővárosi Arad utca a II. kerületben található. Az 1930-as években kapta a nevét. Aradi utca összesen hét kerületben fordul elő. A III. kerületben, Csillaghegyen az 1910-es évek óta, a IV. kerületben, Újpesten 1882, a VI. kerületben, Terézvárosban 1874 óta van Aradi utca. A XVI. kerületi Aradi utca az 1930-as évek, a XX. kerületi az 1920-as évek óta viseli az erdélyi város nevét. A XXI. kerületben 1991-ben neveztek el Aradi utcát, míg a XXII. kerületben lévő már 1920 előtt is létezett.