Balogvár (ma Vel’ký Blh (Vámosbalog), Szlovákia)
A Gömör és Kishont vármegyei Alsó- és Felsőbalog 1943-ban egyesült Vámosbalog néven. Ma a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásához tartozik. Rimaszombattól 11 km-re fekszik.
A Balog-nemzetség a 13. században várat épített, amelyet az 1440-es években Giskra seregei foglalták el. Hunyadi foglalta vissza, Mátyás király is szívesen időzött itt. 1608-ban végvár, a török időkben elpusztult. Széchy Mária hozományaként Wesselényi Ferenchez került, az összeesküvés után pedig a koronára szállt. A kuruc harcokban elpusztult a vár, helyére 1720 körül a Koháryak kastélyt építettek, utánuk a Coburg hercegek lettek az urak. A kastély parkjában a vár romjai ma is láthatók.
1920-ban Csehszlovákiához került, az első bécsi döntés Magyarországnak ítélte, 1945-től ismét Csehszlovákiához csatolták. Ma Szlovákia területén található.
Alsóbalog lakossága 1910-ben 669 lakosból 664 magyar, 3 szlovák, 2 német
Felsőbalog lakossága 1910-ben 917 lakosból 898 magyar, 16 szlovák, 2 német
Balogvár lakossága 2011-ben 1210 lakosból, 676 magyar, 350 szlovák, 116 roma
Érdekesség
A várban, amelyhez legenda is fűződik, született 1610-ben Széchy Mária – később Wesselényi Ferenc felesége –, házasságuk történetét a vár várnagya, Gyöngyösi István a „Márssal társolkodó Murányi Vénusz” című művében énekelte meg.
Képeslapok – Felsőbalog
Fotók – Felsőbalog
Utcatörténet
Budapest II. kerületében, Törökvész városrészben 1932 óta viseli utca Balogvár nevét.
