Bars vármegye (ma Tekov, Szlovákia)
Bars vármegye a Duna bal parti részén, a Garam két partján terült el. Területét északon Turóc, keleten Zólyom és Hont, délen Komárom és Esztergom, nyugaton pedig Nyitra vármegye határolta. Székhelye kezdetben Bars, majd Léva, aztán Aranyosmarót és 1938 után újra Léva. Északi részén a Nagy-Fátra hegyei, a délin síkságok terülnek el.
A vármegyét Szent István alapította Barsvár központtal, amelynek IV. Béla adott városi rangot.
A területén található Körmöci-érchegység a középkorban Európa egyik legjelentősebb nemesfémlelőhelye, Körmöcbánya pedig pénzverdéje volt. A verde 1918-ig vert Magyarország számára.
Területe 1910-ben 473 346 kataszteri hold volt. Az első bécsi döntés Bars déli részét Magyarországnak ítélte. A megyetöredéket Bars és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített (k. e. e.) vármegye néven, Léva székhellyel összevonták Hont vármegyével, melynek egyik része addig Magyarországhoz tartozott Nógrád és Hont k.e.e. vármegye keretei között, másik részét ugyanekkor csatolták Magyarországhoz.
A terület 1993 óta Szlovákia része, az 1996-os közigazgatási reform óta részben a Nyitrai, részben a Besztercebányai kerülethez tartozik.
Lakossága 1910-ben: 178 500 lakosból 97 824 szlovák, 62 022 magyar, 17 366 német
Érdekességek
A körmöci arany számos néprajzi, irodalmi alkotás témája a Mátyás király mondáktól Krúdy Gyula Krúdy Gyula: Szindbád és Jókai Mór műveiig.
Bucsánszky Alajos (1802–1883) 1856-ban versben elbeszélte Barsvár eredetét.
Utcatörténet
A Tabánban, az I. kerületben 1880-ban nevezték el a Barsi utcát, amely területrendezés miatt megszűnt. Az utcanév a Rózsadombon él tovább egy 1925-ös névadást követően.
.svg){kind=link}