Bazin (ma Pezinok, Szlovákia)
Pozsonytól 20 km-re északkeletre fekszik. 1920-ig Pozsony vármegye Szenci járásához tartozott, ma a Pozsonyi kerület Bazini járásának székhelye.
Várát a 13. században a Szentgyörgyiek építették, 1608-ban az Illésházyak reneszánsz várkastéllyá építtették át, később a Pálffyaké lett. 1647-ben lett szabad királyi város, a 17. században élte fénykorát. Thököly Imre, majd Ocskay László kurucai foglalták el, és gyújtották fel a várost. A Rákóczi-szabadságharc után nem nyerte vissza jelentőségét.
A 19. században indult fejlődésnek, itt alapították meg az ország első kénsavgyárát, téglagyári termelése is jelentős volt. Ásványokban és ásványforrásban gazdag. Ásványforrása, vastartalmú vize nevezetes.
Bányásztelepülésből lett híres bortermelő vidék.
Német nyelvű lakossága a 16. században települt be a városba. A második világháború után a német nyelvű kisebbséget elűzték.
Lakossága 1910-ben: 4809 lakosból 2642 szlovák, 1558 német, 575 magyar
Lakossága 2011-ben: 21 179 lakosból 20 073 szlovák, 147 magyar, 115 roma
Érdekesség
Bazinban (1889–1929) született Réti Richárd sakkozó, szakíró.
Utcatörténet
A XII. kerületben, Farkasvölgyben 1932-ben neveztek el utcát a felvidéki városról.
