Békás-szoros (Cheile Bicazului, ma Románia)
A Békás-szoros a Keleti-Kárpátok legszebb, legmonumentálisabb szurdokvölgye. A tektonikus eredetű szurdokvölgy 5 km hosszú. Hargita megye északkeleti részén, a Hagymás-hegységben, a Békás-patak völgyében található.
A szoros a 200–300 méter magas sziklafalaival Európa egyik természeti ritkasága. Évmilliók során a Békás patak alakította ki, amely az erózió által egyre mélyebbre vájta magát a jura és krétakori kőzetekbe.
A szoros legvadabb része a Kis-Szurdok-kő és a Csíki-bükk között található. A XIX. század végén a szoros alsó részét cölöpökön fekvő keresztgerendákkal fedték le, amelyen a kitermelt fa szállítását végezték. Az akkoriban ipari remekműnek számító építmény csupán tizenkét évig üzemelt.
A Békás-szorost közrefogó hegycsúcsok: Kis-Cohárd (1344 m), Csíki-bükk (1264 m), Oltár-kő (1154 m), Mária-kő (1125 m).
1971-ben védetté nyilvánították. Jelenleg a Nagyhagymás Nemzeti Park része.
Érdekességek
A Békás-szorosnak három fő része van: a Pokol kapuja, a Pokol tornáca és a Pokol torka.
Az 1910-es években a Békás patakon egy hidat akartak építeni, ami arra volt hivatott, hogy a Békás-szoros Pokol-torok meredek lejtőjét áthidalják vele. Ez a beruházás a világháború kitörése miatt sohasem valósult meg teljesen, ugyanis a háború után a román útépítő mérnökök más nyomvonalon folytatták az út építését. A félbehagyott építményt a Magyarok hídjának is nevezik.
A szoros egyetlen ismert nagyobb barlangja a Hóvirág-barlang, melynek 28 méter hosszú és 26 méter széles termét 1973-ban diákok fedezték fel.
A Gyilkos-tó egy természetes torlasztó a Hagymás-hegységben, 1837-ben keletkezett egy közeli hegyről lecsúszó törmelék következtében. A tó visszahúzódóban van, emberi beavatkozás nélkül 2080-ra a Gyilkos-tó teljesen eltűnik.
Fotók, további fotókat lásd itt és itt
Média, további videót lásd itt
Utcatörténet
A fővárosi XVII. kerületben, Rákoskeresztúron található a Békásszoros utca, 1999 óta viseli az erdélyi szoros nevét.
