Besztercebánya utca, Budapest XVIII. (1183), Besztercebányai utca, Budapest XVI. (1162),  

Besztercebánya (ma Banská Bystrica, Szlovákia)

Besztercebánya város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület és járás székhelye. A Besztercebányai egyházmegye püspöki székvárosa.

Az egykori bányászváros ma Közép-Szlovákia központja, a Garam első nagy kanyarulatában fekszik. A Beszterce-patakról kapta nevét, amelynek garami torkolatánál épült a város. Nevének utótagja ércbányáival kapcsolatos. Nem összetévesztendő az erdélyi Besztercével, az egykori Beszterce-Naszód vármegye székhelyével.

A várost a németek alapították a XII. században. 1255-ben említik először, amikor IV. Bélától városi rangra emelte és a tatárjárásban elpusztított települést türingiai szászokkal telepítette be. A legjelentősebb bányavárosok egyike. Eleinte aranyat, ezüstöt, a XIV. század közepétől főleg rezet, higanyt és ólmot bányásztak. A bányászat hanyatlása után a XV. században a ThurzóFugger társaság felújította a kitermelést és ellátta rézzel az európai piacot. Bethlen Gábor 1620-ban országgyűlést tartott itt, amely őt királlyá választotta. 1678-ban és 1680-ban Thököly Imre serege, 1703 őszén Rákóczi kurucai foglalták el. A szabadságharc idején fontos hadiipari központ, csak 1708-ban foglalták vissza a császáriak. Püspökségét Mária Terézia alapította.

A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegyéhez tartozott, 1920-ban Csehszlovákiához került. 1993 óta Szlovákiához tartozik.

Lakossága 1910-ben: 10 776 lakosból 5261 magyar, 4388 szlovák, 879 német

Lakossága 2011-ben: 80 003 lakosból 67 062 szlovák, 671 cseh, 300 magyar (10.975 nem nyilatkozott).

Érdekesség

A város legismertebb ábrázolása Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma című műve, amiből 1976-ban, három részes tévéfilm sorozat is készült, Bessenyei Ferenc főszereplésével.

A XIII. század második felében a magyar aranytermelés az európai termelés öthatodát adhatta, ez az akkori világtermelés kéthatoda lehetett. Ezüsttermelésben az akkori globális kitermelés egynegyedét adta az ország.

A besztercebányai vár a Rákóczi-szabadságharcban töltötte be legfontosabb szerepét, ezért annak leverése után nem kerülhette el sorsát, lerombolták. A város történelmi központjában található számos műemlék a városi műemlék-rezervátuma részét képezi. A város főterére a legszebb kilátás az Óratoronyból nyílik, melyet 1552-ben építették, és a városi fogház részét képezte. A főtér déli oldalának legszebb része a Thurzó-ház, amely ma múzeumként működik.

A Szűz Mária Mennybemenetele templom (a nép nyelvén német templom) a város egyik legrégebbi épülete, a XIII. századból való.

Itt született Hugyecz László Ede építészmérnök, Jacobi Roland négyszeres világbajnok asztaliteniszező, és Marek Hamšík labdarúgó.

Képeslapok

Térképek

Tervrajzok

Utcatörténet

A XVI. kerületben, Rákosszentmihályon az 1920-as évek, a XVIII. kerületben, Szemeretelepen 1930 óta létezik Besztercebánya utca.