Bikszád (ma Bixad, Románia)
A település Szatmár megyében, az Avas hegység keleti oldalán fekszik.
Neve a bik (bükk) és szád (nyílás) szavak összetételéből ered, jelentése „a bükkös erdő bejárata”. A település neve XV. században szerepelt először írásos formában Bykzadként, ekkor a Meggyesaljai Mórocz családhoz tartozott. A XVI. században a Báthoryaké majd a Lónyay, Rhédey, később a Wesselényi család volt a birtokosa.
A Péter és Pálról elnevezett bikszádi apátságot a XVII. században alapította a görög nemzetiségű Ézsaiás szerzetes apát, akit 1701-ben a kolostort megtámadó oláhok öltek meg. 1753-ban a Szent Bazil görögkatolikus szerzetesrend vette birtokába, s övék volt még a XX. század elején is.
Gyógyfürdője már a XVII. században is országos hírű volt. Egy korabeli plakát a „magyar Karlsbadnak” titulálta Bikszádot.
A települést a XIX. század első felétől több nagy hírű család birtokolta, többek között a gróf Teleki, a gróf Károlyi, báró Wesselényi, báró Vécsey, Szirmay, Mándy, Dózsa családok.
A trianoni békeszerződésig Szatmár vármegyéhez tartozott. 1920-ban a Román Királysághoz került, a második bécsi döntés értelmében 1940. augusztus 30-án visszakerült a Magyar Királysághoz. A II. világháború után ismét Románia része lett.
Lakossága 1910-ben: 1702 lakosból 1506 román, 142 német, 50 magyar,
Lakossága 2011-ben: 2599 lakosból 2434 román, 31 roma, 3 magyar,
Érdekességek:
A XIX. századtól palackozták az itteni gyógyforrások vizét, s szinte a világ minden tájára szállítottak belőle. Vize konyhasós savanyúvíz, ivásra és fürdésre egyaránt javasolták.
A középkorban Bikszád erdőkkel borított környékén aranyat is bányásztak egy ideig.
A bikszádi kolostor Szatmár megye leglátogatottabb búcsújáróhelye, csodatévő Mária ikonja sok embert vonz.
Képeslapok (WordPress,Hungaricana)
Térképek (Bikszád rendezési terve 1820, Szatmár vármegye 1800 körül)
Utcatörténet
A XI. kerületben, Kelenföldön 1900 óta létezik Bikszádi utca.
