Csángók (ma Románia)
A csángók több Romániában élő magyar nyelvű kisebbségi népcsoport összefoglaló neve. Magának a csángó szónak az eredete máig vitás, a nyelvtudomány az ‘elcsatangol’ értelmű „elcsángál” tájszólásbeli igére vezeti vissza.
Lakhelyük, történelmi múltjuk és tájnyelvi sajátosságaik szerint három fő csoportjuk van:a moldvai csángók, a gyimesi csángók és a barcasági csángók.
A moldvai csángók Moldva tartományban élnek, a negyedmilliós moldvai katolikus lakosság legnagyobb részét alkotják. A népcsoport magját feltehetően a honfoglaláskor határőrzőként kint hagyott magyarok adták. Az 1764-es madéfalvi veszedelem után nagyszámú székely népesség telepedett le. Az utóbbiak leszármazottaik alkotják a mai magyar nyelvű moldvai csángók többségét. A moldvai csángók egy kisebb része, az északi csángók a magyar nyelv olyan változatát beszélik, amely sok vonásában a középkori magyar nyelvet őrzi.
A gyimesi csángók Moldva és Erdély határán, a Tatros folyó forrásvidékén élnek. Fő foglalkozásuk a havasi állattenyésztés és a fakitermelés.
A barcasági csángók székely eredetű népcsoport, akik a Barcaság délkeleti részén, Brassó közelében laknak. A Négyfaluban és a Háromfaluban lakó fő csoportjukat hétfalusi csángóknak nevezik. Szász hatásra az evangélikus felekezet tagjai lettek.
A romániai népszámlálásokkor külön etnikai csoportként jelölték meg a csángó magyarokat.
Érdekességek
Többen csángóknak nevezték az 1764-ben lezajlott madéfalvi vérengzés után Csíkból és Háromszékből Moldvába menekült azon székelyeket is, akiket 1776 és 1786 között a Habsburg udvar a romániai Bukovinába telepített. Öt falvat (Andrásfalva, Hadikfalva, Istensegíts, Fogadjisten, Józseffalva) népesítettek be a XVIII. század végétől egészen 1941-ig, amikor az akkori magyar kormány a visszacsatolt délvidéki Bácskába telepítette őket. 1944 őszén a bukovinai székelyeknek megint menekülniük kellett, így kerültek egyes csoportjaik a Dunántúlra.
Csángó Néprajzi Múzeum működik Romániában, Kovászna megyei Zabolán. Magyarországon az egyetlen állandó, moldvai csángókat bemutató néprajzi kiállítás Újkígyóson található.
1991 óta minden év augusztusában rendezik meg Jászberényben a Csángó Fesztivált, amely az ország egyik legpatinásabb folklórfesztiválja.
A népcsoport elzártsága, etnikai és vallási különállósága miatt máig megőrizte rendkívül archaikus gazdag népművészetét. Különleges néprajzi értékeket hordoz a táj népi építészete, és a csángók rendkívül színes népviselete, népköltészete.
- Képeslapok
- Térképek és itt
- Fotók és itt
- Média/Egyéb
- Csángó himnusz
- Csángó népdalok
- Csángó mesék
- Tanulmányok továbbá itt, itt és itt
Utcatörténet
A fővárosi XIII. kerületben található a Csángó utca az 1890 óta viseli az erdélyi népcsoport nevét. A XXII. kerületi Kova utca korábban szintén a Csángó utca nevet viselte.
