Csantavér (ma Čantavir, Szerbia)
Ma a szerbiai Bácska északi részén, Szabadka várostól mintegy 20 km-re délre fekszik.
A középkor óta lakott terület, neve először Mátyás király 1462. február 16-án kiadott oklevelében fordul elő. Az oszmán uralom alatt elnéptelenedett, a török Magyarországról való kiűzése után már csak pusztaként szerepel, amit – Szabadka szabad királyi városhoz tartozó pusztaként – 1779 után telepítettek be újra többségében magyar lakossággal. Az 1848–49-es szabadságharcot a falu épségben átvészelte, a szerbek által feldúlt más bácskai falu magyar lakossága itt talált menedéket, valamint számos, a délvidéki harcokban megsebesült honvédet is itt ápoltak.
A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegyéhez tartozott, 1920-ban a Szerb-Horvát-Szlovén (1929-től Jugoszláv) Királysághoz került. 1941–1944 között Magyarországhoz csatolták, a II. világháborút követően a titói Jugoszláviához került, ma Szerbiában található.
Lakossága 1910-ben: 7625 lakosból 7312 magyar 42 német, 21 szerb
Lakossága 2002-ben: 7178 lakosból 6632 magyar, 232 roma, 54 szerb
Érdekességek
1858-ban Csantavéren született Törley József pezsgőgyáros, akinek az 1869-ban elnyert nemesi előneve is a településhez kötődött.
1892-ben itt született Matuska Szilveszter, a biatorbágyi vasúti viadukt elleni merénylet elkövetője. Matuska fogolytörzskönyvét lásd itt.
Csantavérről származik Dér Heni énekes és Utasi Árpád mesemondó.
Utcatörténet
A fővárosi XIV. kerületi Herminamezőn található Csantavér utca 1933 óta, a Csantavér köz pedig 1954 óta viseli a bácskai település nevét.
