Dráva folyó
A Dráva a Duna jobb oldali, 749 km hosszú (ám ebből mindössze 90 km hajózható) mellékfolyója, amely a Keleti-Alpokban, Olaszországba ered 1228 m magasságban. Ausztriát, Szlovéniát, Horvátországot és Magyarországot érintve ömlik a Dunába, Almás közelében. Egy része Horvátország és Magyarország határfolyója.
A Dráva felső folyásánál völgye szűk, völgytalpa csak Varasd után szélesedik ki. Partja általában homokos és agyagos, 2-5 méter magas. Medre felsőfolyásán Barcsig csak helyenként szabályozott. A Dráva szeszélyes volta miatt napok alatt hord el és épít fel szigeteket, folyamatosan bontva a partot. A jelentős számú szigetet homok, illetve kavics építi fel. Szélessége a sok mellékág következtében igen változó. Ahol a folyó egy mederben folyik, ott közepes vízállásnál a szélesség 200–250 m. Ott, ahol mellékága van, szélessége elérheti a 350–400 métert, de esetenként és helyenként ennél szélesebb is lehet. Az árterülete helyenként több km széles, a védőgátak 5 km-re is eltávolodnak a folyótól. A Dráva vízállása rendszerint a hóolvadás kezdetétől május, sőt esetenként június elejéig, illetve a kora őszi esőzések idején szeptember és október hónapokban magas. A szigetek, homokpadok általában már 1 méteres vízszintemelkedésnél is víz alá kerülnek. Alacsony vize június második felétől augusztus végéig tart. Meglehetősen kiegyenlítetlen vízjárású, szeszélyes, de ennek ellenére Magyarország harmadik legbővizűbb folyója.
Érdekesség
A folyó medrét követve húzódik a Duna-Dráva Nemzeti Park területének jelentős hányada.
A Duna és a Dráva által közrezárt terület neve Drávaszög. A két folyó találkozásánál van a híres Kopácsi-rét, számos védett madár költő-, pihenő- és telelőhelye.
A Dráva vízgyűjtőterületén hét flórajárás osztozik, így növényzete igen változatos. Több
faj hazánkban csak a Dráva zátonyain él. Külön ki kell emelni a drávai tegzest, melynek földünkön egyedüli élőhelye a Dráva.
A Dráva Kapu Bemutatóközpont mindenki számára tartogat érdekességeket a Dráva mente természeti értékeiről, igény szerint (előzetes bejelentkezés alapján) külön programok várják a látogatócsoportokat.
A Dráván történő evezés szigorú feltételekhez van kötve, mivel két ország területét választja el, több szakaszon átlép csak egyik területére, és Nemzeti Park területén is áthalad. Ezért magán-szervezésben nem célszerű nekivágni, a vízitúra szervező társaságok már jó előre lefoglalják a kvótákat. Legcélszerűbb valamelyiket felkeresni, és csatlakozni egy időponthoz!
Az 1930-as évektől a folyón 16 vízierőmű épült – ebből 11 Ausztriában, 8 Szlovéniában és 3 Horvátországban.
Az eszéki híd egy mintegy nyolc kilométer hosszan átívelő fahíd volt a Dráva folyón, Eszék mellett. A törökök építették a XVI. században. Zrínyi Miklós ezt fahidat égette fel híres téli hadjárata során, hogy megnehezítse a törökök átkelését a Dráván.
Utcatörténet
Több közterületi is viseli a Dráva utca nevet. A XIII. kerületben, Újlipótváros, Vizafogó városrészekben 1893 óta, a XVIII. kerületben, Gloriett-telepen 1922 óta, a XX. kerületben Pesterzsébeten és a XXII. kerületben, Nagytétényen egyaránt az 1920-as évek óta léteznek ilyen nevű utcák-
Dráva utca létezett a XI. kerületi Albertfalván az 1920-as évektől, 1953-tól ezt átnevezték Gyapot utcára.
A XXII. kerületben, Budafokon az 1930-a évek és 1962 között szintén volt Dráva utca.
