Fülek (ma Fiľakovo, Szlovákia)
Ma a Besztercebányai kerület Losonci járásának, a történelmi Magyarországon Nógrád vármegye Füleki járásának része. Az Ipoly mentén Losonctól 15, Rimaszombattól 30 km-re fekszik. Közigazgatási, ipari, közlekedési, oktatási és egyházi központ.
13. században épült vára nagy szerepet játszott az évszázadok során. A várat 1246-ban említik először, 1311-ben Csák Máté szerezte meg. Zsigmond, majd Erzsébet királyné is elzálogosította. A török időkben a végvárrendszer fontos láncszemeként a bányavárosok védelmét látta el. Heves, Nógrád, Hont és Pest vármegye székhelye a 17. században. 1682-ben Füleken a török szultán magyar királlyá koronáztatta Thököly Imrét. A törökök felrobbantották a várat, amelyet csak az 1970-es években kezdték helyreállítani.
Bútor-, zománcgyáráról, bazaltkitermeléséről, valamint erőteljes palóc nyelvjárásról is nevezetes.
Lakossága 1910-ben: 2665 lakosból 2576 magyar, 42 szlovák, 39 német
Lakossága 2011-ben: 10 817 lakosból 5792 magyar, 3031 szlovák, 396 roma.
Érdekesség
Petőfi Úti jegyzeteiben örökítette meg 1845-ös látogatását. Savanyúnak találta a bort, és haragjának adott hangot, amikor látta, hogy a lakók elhordják a vár köveit.
Képeslapok
Utcatörténet
Újpesten 2000-ben, a Szemeretelepen (ma a XVIII. kerület) pedig 1932-ben kapta utca a Fülek nevet. Füleki utcának a IX. kerületi Ferencvárosban neveztek el utcát, majd 1954-ben közt.
Korábban Budafokon is viselte utca ezt a nevet, ez viszont megszűnt.
