Gömör vármegye (Gemer, nagyobb része ma Szlovákia)
Történelmi Gömör, illetve Gömör és Kishont vármegye, a Gömör-szepesi-érchegység területén, legjelentősebb folyója a Sajó. Nagyobb városai Rozsnyó és Rimaszombat.
Egyike a legrégebbi magyar megyéknek. 1553 és 1686 között török uralom alatt állt. Gömör vármegye 1802-ben egyesült Kis-Hont (Kishont) vármegyével. Eredetileg székhelye Gömör volt, illetve a gömöri vár volt, a 18. század elejétől Pelsőc, 1802 után pedig Rimaszombat.
1920-ban a megyének csak 7,5%-a maradt Magyarországé, ez beolvadt a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe. Az első bécsi döntés értelmében újraformálódott Gömör és Kishont vármegye. Ma a magyar Gömörszőlős falu neve, a putnoki Gömör Múzeum és Miskolc egy kisebb vasútállomása őrzi a Gömör nevet.
Lakossága 1910-ben 188 098 lakosból 109 098 magyar, 72.232 szlovák, 2930 német
Érdekességek
Gömörnek, Gömörországnak jelentős a néprajzi öröksége, különösen a gömöri kerámia, de gazdag népdal anyaga is. Külön említést érdemel palóc nyelvjárása.
Utcatörténet
Ma Gömör utca a XVIII. kerületben található, Ferihegyen, amely 1940-ben kapta nevét. Korábban a XV. kerületben, Pestújhelyen hívtak utcát Gömör utcának. Gömöri utca ma nincs a főváros területén, de korábban három is volt: a XIII. kerületi 1967-ben rendezéssel szűnt meg, valamint a XVII. kerületben Rákoscsaba-Újtelepen és Rákosligeten is volt Gömöri utca.
