Hargita (ma Munții Harghita, Románia)
Hargita Románia területén, a Keleti-Kárpátokban található vulkáni hegyvonulat. Északon a Gyergyói- és a Görgényi havasok, keleten a Csíki medence határolják. Délen a Baróti- és a Bodoki hegység képezi a peremét.
Hosszúsága légvonalban 70 km. Szélessége, beleértve a kiterjedt nyugati Hargita-fennsíkot is, 30–40 km. A középmagas hegyvonulat területe 1500 km². Legmagasabb csúcsa a Madarasi-Hargita, 1800 m. Neve Fekete-hegyet jelent, ami a Mongóliából ismert Hara–Gita-hegy nevének analógiája, hun örökség.
Hargitának sok páratlan természeti látványossága, védett területe van. Ilyen a Szent Anna-tó, mely Közép-Európa egyetlen épen maradt vulkáni krátere. Legendáját Benedek Elek meséli el a legszebben.
Érdekességek
A Madarasi-Hargitán van a hegység legnagyobb menedékháza, amely még 1941-ben épült a magyar kormány támogatásával.
A Csicsói-Hargita déli oldalában, 1300–1400 m magasságban található Hargitafürdő, Hargita megye legmagasabban fekvő települése. A hargitafürdői mofetták, gőzlők és a peremvidéken gyakori vasas, magnéziumos, erősen szénsavas ásványvíz-források az erőteljes vulkáni utóműködésről tanúskodnak.
A Déli-Hargita egyetlen hegyi üdülőtelepe az 1250 m-en fekvő Csíkszentimrei Büdösfürdő borvíz-forrásokkal és mofettákkal. Itt találhatók a Hargita legerősebb (99% szén-dioxidot tartalmazó) gázömlései
A torjai Büdös-barlang tulajdonképpen nem Torján van, hanem a Büdös-hegy vulkáni kúpjának déli oldalán, 1052 m magasan. Sehol a Kárpátok vulkáni övezetében nincsenek olyan erős kén-hidrogénes, szén-dioxidos gázömlések, mint a Büdös-hegy áttörésének süvegén. Nem természetes barlang, csak egy 14 m hosszúságú elhagyott kénbánya vágata, ahol a középkor folyamán Torja község kiváltsága volt a puskaporgyártáshoz használt kén bányászata.
A Szentegyházi nárciszmező azon ritka területek közé tartozik, amely a balkáni csillagnárcisz élettere. A Hargita-fennsík egyik hosszú dombhátán, a Szentegyházi Lázon terül el 300 hektáron.
Számos irodalmi alkotás született a Hargitáról. Többek között Tamási Áron Ábel a rengetegben című könyve és Sütő András Advent a Hargitán című drámája is a Hargitán játszódik.
Utcatörténet
A fővárosi XVIII. kerületben található a Hargita tér. 1991-as évek óta viseli ismét az erdélyi hegység nevét. Korábban volt Tatabánya tér, Károlyi Mihály tér és 1932 és 1943 között Hargita tér.
Hargita utca található a II. kerületben, Pasaréten. 1990-ben kapta a nevét. Előzőleg Hágó utca (1964-től), illetve Hargita utca (1929-től) volt.
A IV. kerületi Hargita utca Káposztásmegyeren szintén 1990-ben kapta a nevét.
Hargita utca 1932 óta található a XX. kerületben, Pesterzsébet-Szabótelepen is.
