Ipolyság (ma Šahy, Szlovákia)
Ma a szlovákiai Nyitrai kerület Lévai járásban található, 1920 előtt Hont vármegyében az Ipolysági járás székhelye volt. Ipolyság a mai országhatár mellett az Ipoly jobb partján fekszik. Neve a régi magyar ’ság’ = domb névből ered.
IV. Béla oklevelében említik először. Erődítményét Giskra elfoglalta, hunyadi János visszafoglalta. 1546-ban kolostorát várrá alakították, amelyet négy évvel később a törökök sikertelenül ostromoltak, de 1552-ben elfoglaltak. Visszafoglalás után a várat elbontották. A település virágzása a 18. század végén kezdődött. 1806-től 1922-ig megyeszékhely. Lakói főleg mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
1938-ban az első bécsi döntés értelmében elsőként adták vissza Magyarországnak. A lakosság egyötöde a holokauszt áldozata lett. 1945 után a magyarság egy részét Csehországba deportálták, más részüket Magyarországra, kitelepített sváb falvakba telepítették.
Lakossága 1910-ben: 4206 lakosból 4003 magyar, 122 szlovák, 64 német
Lakossága 2011-ben: 7624 lakosból 4410 magyar, 2959 szlovák, 36 roma
Érdekesség
Itt született Karinthy Frigyesné Böhm Aranka (Ipolyság, 1893 – Auschwitz, 1944) pszichoanalitikus.
Páratlan években Ipolyságon, páros években Balassagyarmaton rendezik meg az Ipolyvölgyi Nemzetközi Méhésztalálkozót.
Képeslapok, képeslap az Ipolyi-híddal
Fotók, képeslapok, dokumentumok
Utcatörténet
Alsórákoson 1939-ben, Szemeretelepen 1930-ben, Kispesten 1940-ben, Gubacsipusztán 1932-ben kapta az utca az Ipolyság elnevezést.
