Jászó (ma Jasov, Szlovákia), Jászóváralja (ma Jasovský Podzámok), Szlovákia
A történeti Magyarországon Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott, ma a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában található. Kassától 22 km-re nyugatra a Bódva folyó partján fekszik.
Megszakításokkal az őskor óta lakott. Határában emelkedik Jászóvár épülete, a történeti magyarországi premontrei rend két központjának egyike, nagyon jelentősek a premontrei konvent által Mohács előtt kiadott, fennmaradt oklevelek. Az itteni premontrei kolostort Könyves Kálmán alapította, de csak a 13. század közepén készült el. 1290-ben számos kiváltságot kapott, utána gyorsan várossá fejlődött. Két részből állt: a Bódva jobb partján álló Jászóváralján, a monostor szolgálónépei laktak, a bal parti Jászó várossá fejlődött. A falutól délnyugatra állt az I. Károly által emelt vár, ma rom. A 15. században a huszitáké, 1619-ben Bethlen István pusztította, 1685-ben Thököly, 1707-ben Rákóczi foglalta el. A kuruc harcok után elpusztult.
A középkorban országos jelentőségű hiteles hely. A monostor könyvtára 1802-ben épült.
A település lakói főleg mezőgazdaságból és vas-, réz- és ólombányászatból éltek.
Jászó lakossága 1910-ben: 1361 lakosból 1318 magyar, 26 szlovák, 9 német
Jászóváralja lakossága 1910-ben: 243 lakosból 216 magyar, 15 német, 11 szlovák
Jászó lakossága 2011-ben: 3351 lakosból 2404 szlovák, 237 magyar, 198 roma
Érdekesség
Jászón jezsuiták számára alapított hittudományi főiskola működött, melyet 1929-ben Gödöllőre költöztettek.
Google-térkép: Jászó és Jászóváralja
Utcatörténet
A XI. kerületi, kelenföldi Jászóvár utca 1939-ben kapta nevét.
