Jolsva (ma Jelšava, Szlovákia)
Ma a Besztercebányai kerület Nagyrőcei járásban, 1920 előtt a Gömör-Kishont vármegye Nagyrőcei járásában található. A Szlovák-érchegység lábánál, Nagyrőcétől 11 km-re délkeletre, a Murány völgyében fekszik. Neve égerfákkal benőtt helyet jelent.
Jolsvát bányásztelepülésként alapították a 13. században, vas és ólombányák művelésére német bányászokat telepítettek be. Favára már a tatárdúlás előtt állt, az 1320-as évek végén pótolták új várral. Az 1440-es években a husziták, 1556-ban a törökök foglalták el. A török uralom 1554-1593 és 1596–1686 között tartott. 1557-ben árvíz sújtotta a várost, még három évi adómentességet is kaptak a királytól. A 18. században alakultak céhei. A 19. században kezdődött a magnezitipar fellendülése.
A városi fürdő vizének gyógyító erőt tulajdonítottak.
Az első bécsi döntés után, 1938-ban ismét Magyarországhoz került, 1945-től ismét Csehszlovákia része lett.
Lakossága 1910-ben: 2846 lakosból 2289 magyar, 449 szlovák, 42 német
Lakossága 2011-ben: 3229 lakosból 2195 szlovák, 477 roma, 42 magyar
Érdekességek
Jolsva szülötte Basilides Mária (1896–1946) operaénekes.
A város nevezetessége az állagmegóvási problémákkal küzdő, 1796 és 1801 között épült Koháry-Coburg kastély.
Fotók, képeslapok, dokumentumok
Utcatörténet
A III. kerületi Mátyáshegyen 1929-ben nevezték el a Jolsva utcát a Felvidéki településről.
