Kárpátok
Kárpátok: hegység Közép-Európában az Alpok és a Balkán-hegység között, Dévénytől az Al-Dunáig mintegy 1500 km hosszúságban. Az általa közrefogott területet nevezik Kárpát-medencének.
A Kárpát-medence területén ma számos ország osztozik, ezek Magyarország és Szlovákia teljes egészében, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovénia és Ukrajna pedig kisebb-nagyobb területrészekkel. A Kárpátok vonulata a történelmi Magyarország természetes határit jelentette.
A hegyláncot az eltérő szerkezeti és domborzati, valamint éghajlati és vízrajzi tulajdonságok alapján a magyar földrajztudomány négy részre osztja: Északnyugati-, Északkeleti-, Keleti- és Déli-Kárpátok. A külföldi szakirodalomban más felosztások is ismeretesek.
Az Északnyugati-Kárpátok a Dévényi-szorostól a Zborói-hágóig nyúló hegykoszorú, a Kárpátok legszélesebb kiterjedésű területe. Itt található a Kárpátok legmagasabb hegysége, a Magas-Tátra a Fátra és az Alacsony-Tátra. A vulkáni vonulat tagja a Mátra és a Börzsöny, illetve az aszúboráról híres Tokaji-hegy is.
Az Északkeleti-Kárpátoknak a Zborói-hágótól a Borsai-hágóig nyúló keskenyebb hegykoszorúját a folyók völgyeikkel felszabdalták. Hegyei közt ered a Tisza két forrásága. Nevezetes része a Vihorlát vulkáni hegysora és a Vereckei-hágó. E régiót ma Kárpátaljának nevezzük.
Keleti-Kárpátok Máramarostól, a Borsai-hágótól a Törcsvári-szorosig terjed. Magában foglalja a Háromszéki-, a Gyergyói- és Csíki-havasokat, valamint a székelyek szent hegyét, a Hargitát. Itt találjuk a Maros forrásvidékét, a Torjai-büdösbarlangot, a Szent Anna-tavat, a Békás-szorost.
A Déli Kárpátok a Brassótól délnyugatra fekvő s az Al-Dunáig húzódó ősi kristályos hegytömeg. A Brassói-, a Fogarasi-, a Szebeni-havasok, a Retyezát 2000-2500 m magasságú hegyei élesen elválasztják egymástól a Havasalföldet és az Erdélyi-medencét. A Déli-Kárpátok északi határán található a XII. század óta betelepült szászok autonóm területe, a Királyföld (később Szászföld).
Az Erdélyi-medence nyugati felén magasodik az Erdélyi-középhegység. A Kárpát-medence délnyugati határhegyei: a Dinári-hegység és az Alpok. A medencét nyugatról határoló Alpok átnyúlnak egészen Kőszeg és Sopron térségéig.
A Kárpátok legmagasabb pontja a Gerlachfalvi-csúcs 2655 méteres magasságával Szlovákia, a Magas-Tátra és a trianoni békeszerződésig Magyarország legmagasabb pontja volt. Az ország mai területének legmagasabb hegye, az 1014 méteres Kékes vagy Kékestető a Mátrában található
A Kárpátok földtanilag fiatal, gyűrt hegységének geológia felosztását még Hunfalvy János alkotta meg a XIX. században, később pedig Lóczy Lajos finomította.
Az északra folyó Visztulát kivéve a Kárpátokból eredő folyók a Duna és a Dnyeszter révén a Fekete-tenger vízgyűjtő medencéjéhez tartoznak. Fontosabb folyói:
Vág, Garam, Hernád, Sajó, Duna, Dunajec, Poprád, Prut, Dnyeper, Dnyeszter, Szeret, Tisza, Ung, Laborc, Latorca, Bodrog, Bodza, Küküllő, Körösök, Aranyos, Sebes, Sajó, Lápos, Nyárád, Beszterce, Nagy-Szamos, Kis-Szamos, Berettyó, Kraszna, Feketeügy, Túr, Iza, Borsa, Mara, Aranyos-Beszterce, Barca, Béga, Tömös, Cserna, Hortobágy, Homoród, Vargyas, Kormos, Békás, Sebes, Tatros, Argeş, Moldva, Szucsáva, Olt, Maros, Szamos, Timok, Dâmbovița, Jalomica, Zsil.
A Kárpátok Európa fajokban leggazdagabb vidéke. Itt található a barna medve, a farkas és a hiúz legnagyobb állománya a kontinensen. A parlagi sas európai állományának közel fele a Kárpátokban él. Egy másik igen ritka faj az európai bölény, zerge és a jávorszarvas.
Érdekesség
Ásványtanilag rendkívül sokszínű területről van szó, hiszen a világon ismert kb. 4900 ásványból mintegy 1400 megtalálható a Kárpátokban.
A XIII. század második felében a Kárpátokban bányászott magyar aranytermelés az európai termelés öthatodát adhatta, ez az akkori világtermelés kéthatoda lehetett. Ezüsttermelésben az akkori globális kitermelés egynegyedét adta az ország.
Az Oravica-Anina hegyi vasút Európa első hegyi vasútjai közé tartozik. Az akkori Magyarország, valamint a mai Románia első hegyi vasútja volt.
A Kárpát-medence valóságos tárháza az ősi emlékeknek, nem csoda, hisz fordulatokkal teli történelme során oly sok nép, kultúra hagyta itt nyomait.
A süllyedő Titanicról menekülő utasokat, egy Carpathia nevű hajó mentette ki az óceánból.
Utcatörténet
Kárpát utca nevű közterületek a II. kerületi Máriaremete városrészben 1922 előtt, a XIII. kerületi Újlipótvárosban 1872-ben, a XVIII. kerületi Szemeretelepen 1932-ben kapták nevüket.
A XXI. kerületben, Királyerdő városrészben pedig 1937 óta van Kárpáti utca.
Korábban a XI. kerületben, Albertfalván, a XV. kerületben, Újpalotán, a XVI. kerületben, Mátyásföldön, és a XVIII. kerületben, Ganzkertvárosban is létezett Ganz utca.
