Királyhelmec (ma Kráľovský Chlmec, Szlovákia)
A Bodrogköz legjelentősebb városa. Ma a Kassai kerület Tőketerebesi járásában található. A történeti Magyarországon Zemplén vármegye Bodrogközi járásának székhelye volt. Kassától 90 km-re délkeletre fekszik.
A szláv helmec (kis halom) szó királyi piacra utal.
Területéről kelta, dák és római kori leletek is előkerültek. A mai település első emléke 1214-ből származik, a tatárjárás során teljesen elpusztult. 1332-ben már állt temploma. A 15. század elején a Pálócziak birtokolták, várat is építettek. Szapolyai Perényi Péter főispánnak adta, akinek hintapolitikáját a Habsburgok a vár lerombolásával büntették. Lorántffy Zsuzsanna épített új várkastélyt, amely a kuruc harcokban elpusztult: ennek romjai ma is láthatóak, ez a helyiek által Csonkavárnak nevezett várrom.
1709-ben pestis, a 19. században kétszer kolera pusztított a lakosság körében. A 19. századi filoxéra-járvány jelentős károkat okozott a szőlőkben.
1938. november 6-án a város ünnepelve fogadta az első bécsi döntés nyomán bevonuló magyar hadsereget.
1920-ig Zemplén vármegyéhez tartozott, a trianoni békeszerződés Csehszlovákiához csatolta. 1938-ban között ismét magyar fennhatóság alá került. 1945 óta Csehszlovákia, 1993 óta pedig Szlovákia része.
Lakossága 1910-ben 2725 lakosból 2719 magyar, 4 szlovák, 2 német
Lakossága 2011-ben 7698 lakosból 5760 magyar, 1496 szlovák, 304 roma
Érdekességek
Királyhelmecen született 1788-ban Helmeczy Mihály író és nyelvújító
1930–1944 között Királyhelmecen teljesített plébánosi szolgálatot Mécs László római katolikus pap, költő.
Itt született 1930-ban Dobos László csehszlovákiai magyar író, műkritikus, politikus
Utcatörténet
Királyhelmec utca a főváros III. kerületében, Táborhegyen 1939-ben kapta a zempléni kisváros nevét. Rendezéskor 1966-ban elbontották a területet, de annak nyomvonalán új épületek épültek és 1990-ben visszakapta a Királyhelmec nevet.
