Kolta (ma Kolta, Szlovákia)
Ma a Nyitrai kerület Érsekújvárási járásában Érsekújvártól 19 km-re keletre, Komáromtól 35 km-re északkeletre a határában eredő Párizs pataknál található. A történelmi Komárom vármegye Udvardi járáshoz tartozott.
Első lakói a kelták lehettek. A honfoglalás után a Huba nemzetség telepedett le mai területén. Az első írásos emlék 1337-ből származik. Neve személynévre vezethető vissza. A 15. századtól a jobbágyfelszabadításig hűbérura a Kürthy-család volt a szomszédos Fajkürttel együtt. A török időkben elpusztult a falu. A szomszédos falvakhoz hasonlóan a korábbi magyar lakosság helyére szlovákokat telepítettek. 1669-ben heves csatározások helyszíne Pálffy gróf vezette magyar és a török seregek között.
A 18. században vásáros hely, fejlődött népessége, német bevándorlók érkeztek, akik szélmalmot építettek. Leírás szerint akkori boraik középszerűek. Búzát, rozst és lencsét termesztettek, merinói juhokat nemesítettek. A 20. század elején szeszfőzdéje, postahivatala és takarékpénztára is volt.
1920-ban Csehszlovákiához csatolták. 1938 és 1945 között Magyarországhoz tartozott, a II. világháború után ismét Csehszlovákiához került, ma Szlovákia része.
Lakossága 1910-ben 1545 lakosból 1071 magyar, 456 szlovák, 15 német,
Lakossága 2011-ben 1407 lakosból 1357 szlovák, 19 magyar, 2–2 cseh, lengyel, német (23 nem nyilatkozott).
Érdekességek
A Tatárhányás-dombon a hagyomány szerint a tatárok tanyáztak, míg mások szerint a helyiek emeltek ott sáncokat a tatárok elleni védelemre.
A 20. században a falu fő birtokosa Jaross Vilmos volt, akinek fia Jaross Andor (1896– 1946) miniszter, a magyarországi zsidó deportálások egyik fő szervezője volt.
Képeslap, Képeslap, Képeslap a kastélyról
Utcatörténet
A III. kerületi Ürömhegyen 1994-ben nevezték el a Kolta utcát a felvidéki településről.
#/media/F%C3%A1jl:Kolta_templom_3.jpg){kind=link}
