Liptó vármegye (ma Liptov, Szlovákia)
A vármegye székhelye a liptói vár, később Németlipcse, 1677-től Liptószentmiklós volt. A vármegye egyetlen rendezett tanácsú városa Rózsahegy volt 1908-tól. A 19. század végén a vármegyében szlovák iskola nem volt, csak magyar. A terület mára közigazgatási egységét elvesztette. A volt vármegye területén ma a Zsolnai kerületben a Rózsahegyi járás és a Liptószentmiklósi járás osztozik.
A Vág felső folyásánál, a Liptói-havasok, amely a Tátra nyugati, alacsonyabb kiterjedésű része, és az Alacsony-Tátra között terült el.
A vármegye a 15. század előtt alakult ki. Járásai voltak a Liptószentmiklósi, Liptóújvári, Rózsahegyi, az Olaszi Tepla székhellyel és Németlipcsei járások. A vármegye hivatalos helyneveinek végleges megállapítására soha nem került sor, az elnevezéseknek több változata élt.
Lakossága 1910-ben: 86 906 lakosból 78 098 szlovák, 4365 magyar, 2591 német
Érdekesség
A liptói túrót eredetileg Liptó vármegyében, majd az egész Felvidéken a hegyi legelőkön legelő juhok tejéből készítették (ld. mai bryndza). A juhtúró különböző elnevezésekkel az egész Kárpátokban kedvelt volt, mert nem romlott meg a pásztorok tarisznyájában. Osztrák területen is Liptauer néven ismert. Receptje lehet változó.
Google-térkép
Utcatörténet
Németvölgyben 1934-ben kapott utca „Liptó” nevet, a XXI. kerületi Királyerdőben 1937-ben nevezték el a Liptói utcát.
