Litva (ma Litava, Szlovákia)
Falu a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban. Hont vármegye Korponai járásához tartozott 1920 előtt. Korponától 13 km-re délkeletre, a Litva-patak felső folyása mentén fekszik.
Első birtokosai a Hont-Pázmány nemzetség tagjai voltak. Első említése: 1135. A középkorban jelentős településnek, kulturális központnak számított. A 12. században már állt itt templom, ennek helyén a 14. század első felében gótikus templomot emeltek, amelyet a 18. században, majd 1851-ben építettek újjá.
A hagyomány szerint a muhi csata után IV. Béla katonái erre menekültek üldözőik elől. A 13. század második felében a falu urai a patak felett emelkedő hegyre várat építettek. A török időben állandó őrség állomásozott a hegyen. A falu a kuruc harcok során elpusztult.
A 15. század végétől ismert vízimalma volt. A lakók mezőgazdasággal, favágással csipkeveréssel és szövéssel foglalkoztak. A 19. századi népi építészet szép példái ma is láthatók.
Lakossága 1910-ben: 860 lakosból 784 szlovák, 29 magyar, 2 német
Lakossága 2011-ben: 782 lakosból 754 szlovák, 1 magyar, 1 cseh, (26 nem nyilatkozott)
Érdekesség
Említi Jókai Mór Fráter Györgyről írt művének XXIX. fejezetében.
Oklevél 1461-ből
Oklevél 1475-ből
Utcatörténet
A XV. kerületben, Rákospalotán 1991-ben neveztek el utcát az egykori Hont vármegyei Litva községről.