Lomnici-csúcs (ma Lomnický štít, Szlovákia)
A Magas-Tátra legismertebb és legnépszerűbb orma, 2634 m. 1940-ben építettek hozzá drótkötélpályát, és egy obszervatóriumot. Hosszú ideig a Tátra legmagasabb ormának tartották, a 19. század közepén állapították meg, hogy az elsőség a Gerlachfalvi-csúcsot illeti.
A csúcsról kedvező időben a Felvidék hegyein kívül látható a Tokaji-hegység, a Mátra, a Bükk (150 km), a Sněžka (Śnieżka) az Óriás-hegységben (Krkonoše, Karkonosze) a cseh–lengyel határon (360 km), a Praděd (Pradzied) a morvaországi Jeseníkyben (225 km), a Łysa Góra a Świętokrzyski-hegységben, Lengyelországban (200 km), a Hoverla Kárpátalján (300 km).
A 18. század második feléig a csúcsot megmászhatatlannak tartották. Ezt korábbi nevei is bizonyítják (Apa, Nagyapa, a Tátra királynője). A nép sokáig a Tátra keleti részét „Késmárki hegyeknek” nevezte. A Lomnici-csúcs elnevezés, amit az egykori tulajdonos községről, Kakaslomnicról kapott, a 19. század folyamán terjedt el.
Első ismert megmászói: Frölich Dávid 1644-ben, Fábry Jakab 1760–90 körül és a skót Robert Townson 1793-ban.
Érdekesség
A csúcs első ábrázolása a 14. századból származó kakaslomnici Berzeviczy-címeren látható.
Google-térkép
Utcanévtörténet
A XVIII. kerületi Szemeretelepen az 1930-as években kapta az utca a Lomnic nevet, a XXI. kerületi Királyerdőben 1937-ben, Budafokon az 1930-as években neveztek el utcákat Lomnici utcának. Korábban Kelenföldön (XI. kerület) és Ganzkertvárosban (XVIII. kerület) voltak Lomnicról elnevezett utcák.
