Marosvásárhely (ma Târgu Mureș, Románia)
Maros megye székhelye, a Mezőség , a Maros-völgye és a Nyárádmente találkozásánál fekszik. A város a Maros mindkét partjára kiterjed, a központ és a városnegyedek nagyrésze azonban a folyó bal partján fekszik. Marosvásárhely Erdély negyedik legnagyobb városa, a magyar lakosok számát tekintve az első helyen áll.
A város mai területe már az őskorban is lakott volt, 1323-ból származik a település első írásos említése. Ahogy a neve is tükrözi, Marosvásárhely Municípium vásárként fejlődött ki, ezt a jellegzetességét a fontos kereskedelmi útvonalak találkozásánál való fekvése határozta meg. A XVI. század első felében Erdély virágzó városai között találjuk, mint fontos kézművességi és cserekereskedelmi központot.
Középkori várát Báthory István fejedelem idejében erődítménnyé alakították. Az 1918–1944 közötti időszakban a város iparosodása jelentős fejlődésen ment keresztül.
A II. világháború után a piacgazdaság hosszabb időre központosított gazdasággá alakult át. A gazdaságot, ipart és kereskedelmet szociális elvek szerint szervezték át.
A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegyéhez tartozott, 1920-ban a Román Királysághoz került, a második bécsi döntés értelmében 1940. augusztus 30-án a város visszakerült a Magyar Királysághoz. A II. világháború után ismét Románia része lett.
Lakossága 1910-ben: 25517 lakosból 22790 magyar, 1717 román, 606 német
Lakossága 2011-ben: 133124 lakosból 65777 román, 56994 magyar, 2793 roma,
Érdekességek
1964-ban nyitották meg a Marosvásárhelyi állatkertet, amely Románia legnagyobb zoológiai kertje. A város legmagasabb pontján a Somos-tetőn fekszik.
A város adott otthont sokáig a Félsziget Fesztiválnak (Peninsula Fesztivál), amely Románia legnagyobb zenei eseménye volt. Nevét onnan kapta, hogy egy, a Marosba nyúló félszigeten rendezték meg minden évben. 2013-ban elköltözött Kolozsvárra és nem tért vissza Marosvásárhelyre többé.
Teleki Sámuel, Erdély kancellárja, aki nemcsak gazdag, de rendkívül művelt ember is volt jelentősen hozzájárult Marosvásárhely kulturális életéhez. Vagyona nagy részét több mint 40 000 kötet megvásárlására fordította, amellyel létrehozta a nevét viselő Közkönyvtárat. A könyvtár több ősnyomtatványt, sok régi könyvet, kéziratot és könyvritkaságot őriz.
Utcatörténet
A fővárosi XVIII. kerületi Szent Imre-kertváros Marosvásárhely utcája 1932 óta viseli az erdélyi település nevét. Az 1930-as évektől a mai XVI. kerületben lévő Cinkotán volt azonos nevű utca, amit 1954-ben Garmada utcára neveztek át.
