Mecenzéf (Medzev, Szlovákia)
Ma a Kassai kerület , Kassa vidéki járásához, 1920 előtt Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott. Mecenzéf Alsó- és Felsőmecenzéf, valamint Luciabánya egyesítéséből keletkezett. Kassától 28 km-re nyugatra, a Bódva partján fekszik.
A tatárjárás után IV. Béla által betelepített elzászi és stájer bányászok alapították a települést. A 15. században nagyobb településnek számított. Gótikus temploma 1430 körül épült. A 16. században elterjedt a protestantizmus, később az ellenreformáció helyi központja. 1631-ben vált szét a település.
Gazdasági előjogokkal rendelkezett. A bányászat és a vaskohászat fejlett volt. 1640 után sorra alakultak a céhek: kovács, asztalos, cipész, lakatos, ács, serfőző. A 17. század végétől a háborúk és a járványok pusztították.
Mária Terézia és II. József reformjai következtében fellendült, ami épületein is tetten érhető, újra szabad bányaváros lett. A 19. század elején Mecenzéfen 215 vashámor volt, a század végére a számuk 109-re csökkent.
Lakosság 1910-ben: 2658 lakosból 1918 német, 596 magyar, 83 szlovák
Lakosság 2011-ben: 4261 lakosból 2975 szlovák, 354 német, 77 roma, 54 magyar (773 nem nyilatkozott)
Érdekesség
Mecenzéf és vidéke volt az a terület, melynek földmunkásai, kubikosai elsőként jelentek meg a hazai vízimunkálatok történetében. A vízépítésnek nagy múltja volt Mecenzéf vidékén, a Kishernád és Bársonyos malomcsatornái már a 18. sz. elején üzemben voltak.
Utcatörténet
A mai II. kerületben, az újlaki Szemlőhegyen 1939-ben neveztek el Mecenzéfről utcát.
