A Magyar Kerékpárosklub előadást és beszélgetést szervezett a budapesti kerékpározásról. Az este 110 év városi biciklizését ölelte fel: az elmúlt évszázadét és a következő évtizedét.
Zsigmond Gábor, a Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettese a beszélgetést megelőző előadásában részletesen bemutatta, hogyan alakult a kerékpározás a kezdetektől.
A két világháború között például aranykorát élte a városi kerékpározás. Egy korabeli mérés szerint a Budapestiek bő harmada biciklizett, és amikor a mai Petőfi híd (Horthy Miklós híd néven) felépült az 1930-as évek végén, természetes volt, hogy kap kerékpársávot.
Fotó: Fortepan
Az egyre növekvő bicikliforgalmat persze volt, aki nem nézte jó szemmel: a BKV elődje, a Beszkárt attól félt, hogy kerékpározás elszívja az utasokat a járműveikről.
A második világháború után viszont más világ jött. A nyugaton is divatossá váló, az autóknak kedvező várostervezési irány itthon még nagyobb erővel csapott le. És bár a város autós közlekedése csak az 1960-as években robbant be igazán, a biciklizés háttérbeszorítása már korábban elkezdődött.
Fotó: Fortepan/FSZEK/Sándor György
Azt, hogy az utcák elsősorban azért vannak, hogy az autós közlekedést kiszolgálják, sajnos hamar elfogadta a város, és napjainkban is nehéz küzdeni azért, hogy a gyalogos és kerékpáros közlekedés méltó (és elegendő) helyet kapjon.
Az előadás után három olyan szervezet képviselője beszélgetett, akik kulcsszerepet játszanak a városi közlekedés alakításában: Balogh Samu várostervező, Karácsony Gergely kabinetfőnöke, Kürti Gábor, a Kerékpárosklub elnöke és Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ igazgatója.
Fotó: Fortepan
Bár egyes feladatokat, prioritásokat máshogy látták a résztvevők, abban egyetértettek, hogy a kerékpáros infrastruktúra radikális fejlesztésére minél hamarabb szükséges van a fővárosnak, és ez a fejlesztés sokéves távlatban előre gondolkodva képzelhető el.
Fotó: Fortepan/Magyar Rendőr
A beszélgetés visszanézhető a Kerékpárosklub Facebook oldalán. A történeti háttér és a közeljövő terveinek megismerése mellett azért is érdemes online (utólag) részt venni az eseményen, mert Balogh, Kürti és Vitézy is sokszor részletesen érvelve igyekeznek leszámolni azokkal a hamis mítoszokkal, amik érvként szoktak elhangzani a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése és az autóforgalom csökkentése ellen.
