Mostar (ma Mostar, Bosznia-Hercegovina)
A Neretva folyó partján fekvő település ma Hercegovina legnagyobb és legfontosabb városa, a Boszniai horvátok egyik kulturális és vallási központja.
Területe már az őskor óta lakott. A szlávok a 7. században költöztek a vidékre, amelyet a források Hum vagy Zahumlje-ként (ez alatt a mai Bosznia-Hercegovina déli területeit értették). Hum fejedelme, Stjepan Vukčić Kosač (1435–1466) egyesítette a humi és boszniai területeket, és felvette a hercegi címet, innen ered a Hercegovina elnevezés. Vukčić Kosač herceg Mostart jelölte ki székhelyéül. A várost 1468-ban elfoglalták az oszmánok, amely a neretvai szandzsák székhelye lett. Szimbóluma és legfontosabb mai nevezetessége, az Öreg-híd 1566-ban épült (a most [ejtsd: moszt] szó a délszláv nyelveken hidat jelent). A 19. század elején a városban megerősödött a keresztény jelenlét, emellett – a Neretva mentén futó kereskedelmi útnak, valamint a tengermellékhez való közelségének köszönhetően – több konzulátus (osztrák, olasz, orosz, brit, francia) is nyílt Mostarban.
1878-ban az Osztrák-Magyar Monarchia megszállta, majd 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát: az első világháborúig tartó időszak Mostar jelentős fejlődését és felvirágoztatását hozta magával. 1918 után a Szerb-Horvát-Szlovén (majd Jugoszláv) Királysághoz került, 1941–1944 között a Független Horvát Állam csatolta magához, a második világháború után a titói Jugoszlávia része lett. Az 1990-ben kirobbant délszláv háborúk a városban több, mint 1000 halálos áldozatot követeltek, az egykori közparkok sebtében létrehozott temetőkké váltak. A szerb-bosnyák összecsapások során megsemmisült a középkori ferences kolostor, a püspöki palota, 12 többszáz éves mecset és az 50 000 kötetes könyvtár, 1993-ban pedig a boszniai horvát katonai erők tankkal lövetve felrobbantották a 450 éves Öreg-hidat.
Ma e gyönyörű város a Neretva által ketté, katolikus horvát és muszlim bosnyák részre osztva, egymással versengő két külön focicsapattal, egyetemmel, kulturális intézményekkel rendelkezik.
Lakossága 1971-ben: 47 802 lakosból 19 244 muszlim (bosnyák), 14 448 horvát, 10 450 szerb
Lakossága 2013-ben: 60 195 lakosból 29 475 horvát, 25 788 bosnyák, 2823 szerb.
Érdekességek:
A háborúban lerombolt híd 2004-re firenzei mérnökök vezetésével és a boszniai magyar békefenntartó katonák, a Magyar Műszaki Kontingens tagjainak jelentős közreműködésével újjáépült, ma régi pompájában ismét a város szimbóluma, 2005 óta a világörökség része.
Csontváry Kosztka Tivadar magyar festőművész 1903 tavaszát Bosznia-Hercegovinában töltötte, Mostarhoz két jelentős festménye kötődik: Tavasznyílás Mosztárban és a Római híd Mosztárban.
Mostar óvárosában és az egykori üzleti negyedben, a čaršiján sétálva megismerhetjük az oszmán-kori kereskedőváros sajátosságait és hangulatát.
Mostarban található az 1557-ben épült Karađoz bég-dzsámi, amely a legrégebbi ma is működő dzsámi a térségben.
Utcatörténet
A fővárosi XIV. kerületi Alsórákoson található Mosztár utca 1929 óta viseli a hercegovinai város nevét. Közvetlen közelében található a Bosnyák utca és a Bosnyák tér.
.jpg){kind=link}
.jpg){kind=link}