Nagymihály (ma Michalovce, Szlovákia)
A Laborc folyó völgyében fekvő felvidéki város Kassától 54 km-re, a Zemplén szlovákiai részének gazdasági és kulturális központja.
A település első írásos említése 1244-ből való, első várát a Nagymihályi család építette 1278-ban, melyet Aba Amadé dúlt fel. A település a XV. században már mezőváros, és a Sztáray család uradalomi központja, melyet rövid ideig a husziták is elfoglaltak. A Forgáchok és az Erdődiek is építettek kastélyt a településen. A török korban a lakosság szlovák-ruszin többségű lett, és több ezer zsidó is letelepedett.
A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegyéhez tartozott, 1920-ban Csehszlovákiához került. 1938. november 2-án az első bécsi döntés értelmében a város visszakerült a Magyar Királysághoz, a II. világháború után pedig ismét Csehszlovákia része lett.
Lakossága 1910-ben: 6120 lakosból 3792 magyar, 1586 szlovák, 542 német
Lakossága 2011-ben: 40 027 lakosból 31 835 szlovák, 1207 roma, 104 magyar
Érdekességek
Nagymihályon született Dessewffy Aurél író, reformkori politikus, a Kisfaludy Társaság alapító tagja.
A Sztáray-kastély a korábbi vár helyén, a XVII. század elején épült gótikus stílusban, melyet 1830-ban építettek át. Ma a Zempléni Múzeum székhelye.
Legrégebbi temploma 1313-ben épült. A vallásháborúkban elpusztult Szűz Mária Születése plébániatemplomot 1772-ben barokk stílusban építették újra.
Utcatörténet
Budapest III. kerületében, Filatorigát városrészben 1939 óta viseli utca Nagymihály nevét.