Nagyszalonta (ma Salonta, Románia)
A város Bihar megyében, a Fekete-Körös síkságán, a Köles-ér partján, Nagyváradtól 38 km-re a magyar-román határ közelében fekszik. Elnevezése a szláv Suleta személynévből ered.
A település első hivatalos említését 1332-ben találjuk Zalantha néven. Utólag a település több néven is szerepel, mígnem 1587-ben már a végleges Szalonta név jelenik meg a feljegyzésekben.
A XVI. század végéig a Toldy család birtoka volt. A törökök 1598-ban feldúlták és elpusztították. 1606-ban Bocskai István erdélyi fejedelem által letelepített 300 hajdú megalapította Szalonta városát. Ez időben épült fel a ma is látható őrtorony, a “Csonkatorony”, amely akkor a szalontai vár része volt. A letelepített hajdúk nemesi kiváltságokat kaptak, a települést pedig városi rangra emelték.
1659-ben II. Rákóczi György , Erdély fejedelme a törökök támadása elől felégette a várost. A török háborúk után a fokozatosan újra benépesülő város az Eszterházy család birtokába kerül.
A trianoni békeszerződésig Bihar vármegyéhez tartozott, 1920-ban a Román Királysághoz került, a második bécsi döntés értelmében 1940. augusztus 30-án a város visszakerült a Magyar Királysághoz. A II. világháború után ismét Románia része lett.
Lakossága 1910-ben: 15 943 lakosból 15206 magyar, 650 román, 41 német
Lakossága 2011-ben: 17 735 lakosból 9868 magyar, 6574 román, 410 roma
Érdekességek
A város leghíresebb szülöttje Arany János, akinek gyermekei is Nagyszalontán látták meg a napvilágot. Magyarország egyik legnagyobb költőjének szülőháza teljesen leégett, így annak egykori helyén ma tájház működik. Az Arany János Emlékmúzeumot a „Csonkatoronyban” rendezték be.
Arany János először szülőfalujában hallott legendákat a híres Toldi Miklósról. Később elolvasta Ilosvai Selymes Péter változatát, ebből kapott ihletet leghíresebb művének megírásához.
A trianoni határt Nagyszalonta egyik kisebb külső településrészénének leválasztásával jelölték ki, ami Magyarország része maradt, és 1924-ben Újszalonta néven önálló településsé vált.
Utcatörténet
A főváros XVIII. kerületi Szemeretelepen 1930 óta, míg a XX. kerületi Gubacsipusztán 1941-től viseli utca a Bihar megyei település nevét. A XI. kerületi Sasadon található Nagyszalonta utcát és Nagyszalonta közt 1931-ben nevezték el Arany János szülőfalujáról. Az 1930-as évektől a városra utaló Szalontai utca található Budafokon, amely ma a XXII. kerülethez tartozik.
