Nagyszőlős (ma Виноградів, Ukrajna)
Nagyszőlős Ukrajna nyugati, Kárpátalja délnyugati részén található, az azonos nevű járás székhelye, Beregszász és Huszt közt.
A város felett lévő Fekete-hegy déli oldalát mindig is beborították a szőlőültetvényeket, elnevezését innen kapta. A települést 1262-ben említi először írásos forrás. Szabad király város volt, majd a Borsa család tulajdonába került. Borsa Kopasz, az interregnum idejének egyik tartományura központja volt, ezért I. Károly 1315-ben megostromolta és elfoglalta. A XV. században Perényi Péter kapta meg a birtokot és építette újjá.
A város 1717-ben elszenvedte a tatárok betörését, csaknem a teljes lakosság áldozatul esett, de később ismét benépesült, Ugocsa vármegye székhelye lett.
A település 1920-tól Csehszlovákia része, majd az első bécsi döntés értelmében visszacsatolták a Magyar Királysághoz. A második világháború után az 1945. június 29-én kötött szovjet-csehszlovák szerződés a Szovjetunióhoz csatolta. 1991 óta Ukrajnához tartozik, a Nagyszőlősi járás székhelye.
Lakossága 1910-ben: 7811 lakosból 5943 magyar és 1266 ruszin volt.
Lakossága 2001-ben: a településre vonatkozó nemzetiségi adatok nem ismertek, a Nagyszőlősi járásnak 2001-ben 118 000 lakosa volt, ebből 84 300 ukrán és ruszin, 30 900 magyar.
Érdekességek
A Fekete-hegyen találhatóak az egykori Ugocsavár romjai is, mely építése egészen a honfoglalás koráig megy vissza.
Gyermekként édesanyjával három évig itt élt Bartók Béla.
A településnek nagyszámú zsidó lakossága volt a XIX. századtól kezdve, 1944-ben közel 10 000 zsidó lakost deportáltak.
Utcatörténet
A XI. kerületi Kelenföldön 1939 óta létezett a Nagyszőlős utca, nevét 1981-ben Szirmai István utcára változtatták, 1991-ben kapta vissza a Nagyszőlős nevet. A XVIII. kerületi Ganztelepen 1922 óta, a XX. kerületi Kossuthfalván 1939 óta viseli a Nagyszőlős utca a kárpátaljai település nevét.
