Nagyszombat (Trnava, Szlovákia)
Nagyszombati kerület székhelye, Szlovákia hetedik legnagyobb városa, Trianon előtt Pozsony vármegye Nagyszombati járásának székhelye volt. Pozsonytól 45 km-re északkeletre fekszik a Kis-Kárpátok és a Vág völgye között. Magyar nevét hetivásárairól, szláv nevét a városon átfolyó patakról kapta.
1238-ban IV. Béla emelte szabad királyi várossá. Nagy Lajos szívesen időzött a városban, ott is halt meg. A husziták elfoglalták. 1543-tól 1822-ig az esztergomi érsek és káptalan tartózkodási helye volt. A 17. század elejétől az egyik legfontosabb jezsuita központ Magyarországon.
1615-ben Bethlen Gábor és Rudolf császár itt kötötte meg az Erdély függetlenségét garantáló békét. 1635-ben Pázmány Péter egyetemet alapított, a fővárosi Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogelődjét. Kulturális központ nyomdával, könyvtárral, füvészkerttel. Az egyetem 1777-ben Budára, majd Pestre költözött.
Csatározások színhelye volt Bocskai, Bethlen, I. Rákóczi György, Thököly, II. Rákóczi Ferenc idején és 1848-ban is.
Lakossága 1910-ben 15.163 lakosból 8032 szlovák, 4593 magyar, 2280 német
Lakossága 2011-ben 66 358 lakosból 56 291 szlovák, 324 cseh, 141 magyar, (9133 nem nyilatkozott)
Érdekességek
Szlovák nevét folyója partján élő, jellegzetes tüskebokor régi szláv nevéről kapta, tŕň, Trnava.
Képek:
- Térképek: rézmetszet,
- Tervek
- Fotók
- Képeslapok
Kották:
Utcatörténet
Óbudán 1929-ben, a XVIII. kerületi Szemeretelepen 1930-ban kapott utca Nagyszombat nevet. Újpesten 1932 óta viseli utca a Nagyszombati nevet.
#/media/F%C3%A1jl:Nagyszombat_egyetem.png){kind=link}
#/media/F%C3%A1jl:View_of_Nagyszombat.jpg){kind=link}