Ötvenespuszta (ma Andrei Şaguna, Románia)
A falu a romániai Arad megyében, Arad városától 12 km-re északkeletre fekszik.
A helyiségről szóló első írásos forrás a XVI. századból származik, és Ötvenablak (Etvenablakv) néven említi. A XVII. század elején a terület Lovászi Mihály birtokába került, aki megtette uradalmi székhelyévé. A Lovásziak „ötvenesi” ágának előneve is innen ered. 1859-ben gazdasági szeszgyárat és gőzmalmot alapítottak területén. A Lovásziak leszármazottja, Zselénszky Róbert idejében mezőgazdasági gépgyár is működött itt. Az ötvenespusztai birtok a XIX. századra fejlett mezőgazdasággal rendelkezett. Területén jelentős repce, kender és dohánytermesztés folyt.
A trianoni békeszerződésig az Arad vármegyében található Fakert nevű településhez tartozott, 1920-ban a Román Királysághoz került. 1926-ban vált önálló községgé. A többségi magyar lakosság a román családok betelepítése következtében kisebbségbe került.
Lakossága 1910-ben mint Fakert külterülete: 1085 lakosból 755 magyar, 284 román, 30 szlovák
Lakossága 2011-ben: 1452 lakosból 1151 román, 223 magyar, 3 német (74 nem nyilatkozott)
Érdekességek
A falu mai román nevét Szent Andrei Șaguna ortodox püspökről kapta, aki az 1848–49-es szabadságharc alatt a magyarok ellen uszította az erdélyi románokat, és közbenjárt az orosz csapatok behívásában.
A lengyel eredetű, az Arad vármegyei birokokkal rendelkező, Lovásziakhoz beházasodó családból származó gróf Zselénszky Róbert a korszak egyik legjelentősebb gazdasági szakembere, közgazdasági írója volt.
Utcatörténet
A fővárosi XIV. kerületi Rákosfalván 1938 óta viseli utca Ötvenes település nevét.