Piskitelep/Piski (ma Simeria, Románia)
Az erdélyi város a romániai Hunyad megyében, Dévától 8 km-re délkeletre a Maros bal partján fekszik.
A település a vasútnak köszönheti létezését. Erdély első vasútvonalának Dévától épülő szakasza 1866-ban érte el a területet, és itt állomás épült. Eleve vasúti csomópontnak szánták, ami a Zsil-völgyi szénbányászat fellendülése miatt létesült. Első lakosai pályaudvari és vasútműhelyi külföldi munkások voltak, de az 1870-es évekre a magyar lakosság került többségbe. 1890-ban már Piskitelep néven említik. A folyamatosan fejlődő település 1900-ban a Piski nevet kapta, míg az eredeti Piskit, amely három kilométerre feküdt a vasútállomástól Ópiskivé nevezték át.
A vasutasok 1920-ban sztrájkba léptek a megszálló új román hatalom ellen. Ezután lakosságának többsége hamar lecserélődött, ugyanis a magyar vasúti alkalmazottakat románokkal váltották fel. Mint vasúti csomópont a második világháborúban célpontul szolgált a szövetséges légitámadásoknak. Egy brit–amerikai légitámadás során 1944 június 2-án 150 bombát dobtak le rá, amely hét helybéli halálát okozta. A folyamatosan növekvő lakosú Piskit 1952-ben nyilvánították várossá.
A trianoni békeszerződésig Hunyad vármegyéhez tartozott, 1920-ban a Román Királysághoz került.
Lakossága 1910-ben: 3099 lakosból 2810 magyar, 133 román, 126 német
Lakossága 2011-ben: 10 117 lakosból 9048 román, 279 magyar, 139 roma (595 nem nyilatkozott)
Érdekességek
A magyar hadsereg Bem József vezetésével 1849. február 9-én a piski hídnál nyert fontos ütközetet az osztrákokkal szemben.
Piski városában található a dédácsi botanikus kert. Az arborétumról Kazinczy Ferenc költő, a nyelvújítás vezéralakja, 1861-ben itt töltött időjéről egyik ódájában is megemlékezett.
Utcatörténet
A fővárosi XVI. kerületi Rákosszentmihályon az 1910-es évek óta, míg a mai XVII. Rákoscsaba-Újtelepen az 1920-as évek óta viseli utca az erdélyi település nevét.
