Pusztakamarás (ma Cămărașu, Románia)
Az erdélyi falu Kolozs megye keleti részén helyezkedik el, a Mezőség közepén, Kolozsvártól 50 km-re. Első írásos említése 1322-ből maradt fenn Kamarás néven. Királyi birtokként, a kamara igazgatásában alakult ki, innen ered elnevezése. 1421-ben már Pusztakamarásként említik. A településen egykor a Kemény családnak voltak birtokai, itt álló kastélyuk műemlék. A Mezőségben a törökök, a Habsburgok és a pestis által megfogyatkozott lakosság pótlására a 18. században jelentős oláh betelepítés történt. Pusztakamarás már Trianon előtt is erősen román többségű volt. 1944 szeptemberében a település határában levő Sóskúti erdőben végeztek ki 126 zsidót a nagysármási gettóból.
A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegyéhez tartozott, 1920-ban a Román Királysághoz került, a második bécsi döntés értelmében 1940. augusztus 30-án a város visszakerült a Magyar Királysághoz. A II. világháború után ismét Románia része lett.
Lakossága 1910-ben: 1129 lakosból 729 román 285 magyar, 7 német
Lakossága 2011-ben: 1522 lakosból 914 román, 427 roma, 141 magyar
Érdekességek
Itt született és töltötte gyermekéveit Kossuth-díjas írónk, Sütő András. Egykori szülőháza ma emlékhely, kis múzeum.
Utcatörténet
A Főváros XX. kerületében, Gubacsipusztán 1995 óta viseli utca Pusztakamarás nevét.
