Rozsnyó (ma Rožňava, Szlovákia)
Rozsnyó Kelet-Szlovákiában található, Kassától 55 km-re nyugatra, közel a magyar határhoz, Aggtelektől autóúton 30 km. Az egykori Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásának székhelye volt.
Rozsnyó ma bányászváros, már a kezdetekben bányászvárosként jött létre, német telepesek (hospesek) alapították a 13. században, oklevél először 1291-ben említi. I. (Nagy) Lajos emelte városi rangra 1382-ben. Ekkor még az esztergomi érsek tulajdonában volt. Egyháztörténetileg fontos település, ugyanis 1776-ban Mária Terézia katolikus püspöki rangra emelte.
Az 1440-es években a husziták foglalták el rövid időre. A török hódítás Rozsnyót sem kímélte, a várost többször feldúlták, bár tartósan meghódítani nem tudták a térséget. A törökök elleni küzdelemnek állít emléket a város őrtornya, egyben egyik jelképe is: 1643–1645 között építették a város főterén. II. Rákóczi Ferenc sokat tartózkodott Rozsnyón az általa vezetett szabadságharc idején.
A polgárosodás időszakában Rozsnyó bányászata mellett jelentőssé vált az oktatás és a kereskedelem is a településen. Fejlődésében segítségére volt püspöki székhelyi mivolta és a környéken birtokokkal rendelkező Andrássy család.
A település 1920-tól Csehszlovákia része lett, majd az első bécsi döntés értelmében Rozsnyót visszacsatolták a Magyar Királysághoz. A második világháború után ismét a Csehszlovák köztársaság része lett. 1993 óta Szlovákiához tartozik, az 1996-os közigazgatási reform óta a Kassai kerület Rozsnyói járásának székhelye. 1960-ban Rozsnyóhoz csatolták Sajóházát, majd még három települést.
Lakossága 1910-ben: 6565 lakosból 5886 magyar és 406 szlovák.
Lakossága 2011-ben: 19 706 lakosból 11 816 szlovák és 3909 magyar (3301 nem nyilatkozott)
Érdekességek:
1707. január 22-én itt döntöttek az ónodi országgyűlés összehívásáról, ahol megtörtént a Habsburg-ház trónfosztása.
2003-ban szentmisét tartott II. János Pál pápa szlovákiai látogatásán.
A városban működik a gömöri bányászatot bemutató Rozsnyói Bányászati Múzeum.
Egyik legismertebb a Hablawetz Franciska emlékmű: a hölgy Andrássy miniszterelnök feleségeként a szegények pártfogójaként, jótékonykodásairól volt híres.
A városban található egy Kossuth-szobor is, melyet 1907-ben avattak fel, de az első világháború után eltávolították azt, 1939-ben pedig visszaállították. A szobor története itt olvasható.
Utcatörténet:
A Fővárosi XI. kerületében 1893 óta található a Rozsnyó tér, 1987-től pedig a Rozsnyó köz. A XVIII. kerületi Szemeretelepen 1930, illetve a XX. kerületi Gubacsipusztán 1932 óta viselik utcák az egykori gömöri település nevét.
