Savanyúkút utca, Budapest XIV., 1142

Savanyúkút (ma Bad Sauerbrunn, Ausztria)

Ausztria keleti határán található Savanyúkút, Soprontól 30 km-re, a mai Burgenland tartományban. Néhány éve végzett régészeti ásatások eredménye szerint a terület a neolitikum óta lakott volt. A térségben több temetkezési hely tanúskodik rómaiak jelenlétéről. Különösen érdekes egy bemetszett keresztjelű agyagkancsó, amely a korai kereszténység bizonyítéka a 4. század második felében. Szénsavas savanyúvizét feltehetően a rómaiak is ismerték. Később aztán Esterházy Miklós vizsgáltatta meg, és fogadót építtetett rá. Ezzel megkezdődött a gyógyforrások intenzív felhasználása. 1852-ben a területet 50 évre Dr. Josef Fink orvos vette haszonbérbe, aki a környező településekre is szállította a vizet, majd 1853-ban egy gyógyszállót építtetett, amellyel ivó- és fürdőkúrát kínált. A hely rövid idő alatt virágzó üdülőhely lett. Dr. Josef Fink halála után a fürdő újra az Esterházyak igazgatása alá került.

A fürdő köré családi házak épültek, majd a 19. sz. végén iskola is nyílt. Savanyúkút 1901-ben lett önálló község. 1903-ban az akkori bérlő (Dr. Grimm) egy modern szanatóriumot építtetett ide. 1909-ben kisközségként a Sopronsavanyúkút nevet kapta. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Nagymartoni járásához tartozott.

A II. világháború idején a fürdőélet szünetelt, a szanatórium épületeit kifosztották. A háború után a település ismét fejlődésnek indult. 1987. március 2-ától Bad Sauerbrunn lett a hivatalos neve.

Lakossága 1910-ben: 703 lakosból 153 magyar, 529 német, 7 horvát

Lakossága 2001-ben: 1914 lakosból 36 magyar, 1675 német, 40 horvát

Érdekességek

A fürdőhely százéves ősfás parkjában, a Kurparkban egy közel négyezer négyzetméternyi területen alakították ki a Rosarium nevű rózsakertet, ahol 300 fajta, mintegy 1600 rózsát csodálhat meg a látogató.

Képeslapok

Google-térkép

Utcatörténet

A fővárosi XIV. kerületi Alsórákoson található Savanyúkút utca 1929 óta viseli a burgenlandi község nevét.