Selmec utca, Budapest XX. (1204), Selmeci utca, Budapest III. (1034), XXII. (1221), Selmecbánya utca, Budapest XVIII. 1183, 1185),  

Selmecbánya (ma Banská Štiavnica, Szlovákia)

Besztercebányától és Zólyomtól délnyugatra, a Selmeci-hegységben, egy völgykatlanban, az 1009 méteres Szitnya hegytől északra található. Az egykori Magyar Királyság egyik legjelentősebb bányavárosa.

A középkorban mesés gazdagság rejtőzött itt a vulkanikus hegyek mélyén. Amerika felfedezése előtt a helyi bányák Európa jelentős ezüst és arany forrásai voltak, és a bányavárosok között Selmecbánya központként funkcionált. IV. Béla 1238-ban szabad királyi városi rangra emelte, ahol a bányászat a polgárság kezében volt. E jogokat a kincstár csak később szerezte meg. 1782-ben Magyarország harmadik legnagyobb városának számított Pozsony és Debrecen után 23 192 lakosával (elővárosokkal együtt mintegy 40 000 lakossal).

A trianoni békeszerződésig Hont vármegyéhez tartozott, 1920-ban Csehszlovákiához került. 1993 óta Szlovákiához tartozik.

Lakossága 1910-ben: 10 740 lakosból 3775 szlovák, 3087 magyar, 465 német

Lakossága 2011-ben: 10 409 lakosból 9006 szlovák, 51 roma, 35 magyar (1251 nem nyilatkozott).

Érdekesség

1627-ben itt használták a puskaport először békés célokra. A robbanóanyag használata sokkal hatékonyabbá tette a bányászatot és hozzájárult a termelés további növekedéséhez.

A bányászat aranykora megkövetelte a felkészült gépészszakembereket. Ez vezetett a híres Bányászati Akadémia megalapításához 1762-ben, amely a világ első ilyen jellegű egyeteme volt.

A XIII. század második felében a magyar aranytermelés az európai termelés öthatodát adhatta, ez az akkori világtermelés kéthatoda lehetett. Ezüsttermelésben az akkori globális kitermelés egynegyedét adta az ország.

1598–99-ben David Hag gróf ide telepíttette a körmöcbányai pénzverdét, mivel a körmöcbányai pénzverők tiltakoztak a hengeres érmeverő beállítása ellen. Lehetséges, hogy itt körmöcbányai verdejeggyel (K-B) vertek.

Selmecbányán nem csak a bánya, de a helyi műemlékek is rengeteg látnivalót tartogatnak a látogatóknak

Képeslapok

Térképek

Tervrajzok

Utcatörténet

A Selmec utca a XX. kerületben, Gubacsipusztán található. Nevét 1932-ben kapta.

Selmeci utca a III. kerületben, Óbudán 1900 óta, a XXII. kerületben, Budafokon 1930-as évek óta viseli ezt a nevet. A XXII. kerületben, Nagytétényben is volt Selmeci utca nevű közterület.

A Selmecbánya utca a XVIII. kerületben, Szemeretelepen van, 1930 óta. A XV. kerület, Pestújhely, Újpalota hasonló nevű közterülete megszűnt.