Szalók (ma Slavkovce, Szlovákia), Nagyszalók (ma Veľký Slavkov, Szlovákia), Nagyszalóki-csúcs (ma Slavkovský štít, Szlovákia)
Szalók: a mai és a történelmi Magyarországon több község nevének eleme.
Szalók község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában. Nagymihálytól 18 km-re délre, a Laborc és az Ondava folyók között fekszik.
Nagyszalók község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásában. Poprádtól 5 km-re északra, a Szepesség északnyugati részén, a Magas-Tátra déli oldalán fekszik.
A Nagyszalóki-csúcs 2452,4 m magas hegycsúcs a Magas-Tátrában, Szlovákiában.
Szalók a trianoni békeszerződésig Zemplén vármegyéhez, Nagyszalók Szepes vármegyéhez tartozott, 1920-ban Csehszlovákiához kerültek. 1993 óta Szlovákiához tartoznak.
Szalók lakossága 1910-ben: 543 lakosból 445 szlovák, 63 magyar, 26 német volt
Nagyszalók lakossága 1910-ben: 932 lakosból 739 német, 83 szlovák, 81 magyar volt
Szalók lakossága 2011-ben: 648 lakosból 594 szlovák, 23 ukrán, 6 magyar
Nagyszalók lakossága 2011-ben: 1237 lakosból, 1084 szlovák, 71 roma
Érdekesség
A mai országhatáron belül vannak Egerszalók, Abádszalók és Nemesszalók nevű település is.
A Szalók egy nemzetség neve, amelyről már Anonymus is megemlékezett. Egyike volt azoknak a nemzetségeknek, melyeknek tagjai már a XII. században előkelő helyeket foglaltak el az országban.
Nagyszalókon született Hunfalvy Pál nyelvész, és Hunfalvy János a magyar tudományos földrajz megalapítója a Magyar Földrajzi Társaság első elnöke.
Utcatörténet
A Szalóki utca a XI. kerületben, Albertfalván található. Nevét 1953-ban kapta.
A XVII. kerületben, Rákoskeresztúron van egy Egerszalók utca nevű közterület.
