Szamos utca, Budapest, II., III., XII., XVIII., XX., 1028, 1039, 1122, 1182, 1202, Szamos köz XIX., 1194

Szamos (románul: Someș)

A Tisza bal oldali mellékfolyója, Észak-Erdély fő folyója. Több ágból ered: a Nagy-Szamos a Radnai havasokban, a másik ág a Bihari-hegységben, a Kis-Szamos két forrásága Gyalu fölött egyesül, majd Désnél találkozik a Nagy-Szamossal. Vásárosnaménynál ömlik a Tiszába. A Nagy-Szamos hossza 417 km, az egyesült Szamosé 300, a magyarországi szakaszé 69 km. A magyarországi szakaszon mellékvizei nincsenek.

Romániában Kolozs, Szilágy, Máramaros és Szatmár, Magyarországon Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében folyik.

Neve vélhetően kelta eredetű, jelentése nyugalom.

Vízgyűjtő területe kb. 16.000 km2.Gyakran változó folyásiránya nem kedvez annak, hogy közlekedési útvonal lehessen, bár a középkorban sószállításra használták.

Fontosabb városok a folyó mentén: Kolozsvár, Dés, Szatmárnémeti.

2000-ben Nagybányánál nagy mennyiségű cián került a Szamosba, amely a magyarországi Tisza-szakaszon is súlyos halpusztulást és környezeti károkat okozott.

Érdekességek

Reményik Sándor: A lázadó Szamos címmel írt verset

Kálmán Imre: Marica grófnő (1924) című operettjének egyik leghíresebb dala, a Szép város Kolozsvár is megemlékezik a folyóról:

“Szép város Kolozsvár, én ott lakom a Szamosnál,
Hol minden piros, fehér, zöldben jár!”

Képeslapok

Térképek

Fotók

Google-térkép

Utcatörténet

Máriaremetén, a mai II. kerületben 1938-ban, Csillaghegyen, a mai III. kerületben az 1930-as években, a XII. kerületi Krisztinavárosban 1879-ben, a Szent Imre-kertvárosban, a mai XVIII. kerületben 1926-ban, Gubacsipusztán, a ma i XX. kerületben 1943-ban neveztek el utcát a folyóról. Kispesten, a mai XIX. kerületben 1940 óta létezik Szamos köz.