Szeben vármegye (ma Sibiu, Románia)
Szeben vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében. Elnevezése a Szeben-patak nevéből ered, mely átszeli a megyét. A vármegye területe nagyrészt hegység, csak a folyók mentén vannak kisebb területű síkságok.
1876-ban a megyerendezés során megalapították Szeben vármegyét a Nagydisznódi, Nagyszebeni, Szászsebesi, Szelistyei, Szerdahelyi, Újegyházi járásokból, valamint Nagyszeben és Szászsebes rendezett tanácsú városokból. Ennek megyeszékhelye Nagyszebenbe került. E terület Erdély történetében mindig is az erdélyi szászok egyik legfontosabb kulturális, kereskedelmi és közigazgatási központja volt.
A trianoni békeszerződésig Szeben vármegye a Magyar Királysághoz tartozott, 1920-ban a Román Királysághoz került. Az egykori magyar vármegye területének nagy része ma Szeben megyéhez, szászsebes és környéke pedig Fehér megyéhez tartozik.
Lakossága 1910-ben: 176 921 lakosból 113 672 román, 49 757 német, 10 159 magyar
Utcatörténet
A fővárosi XXI. kerületi Csepel-kertvárosban 1928 óta, míg a XXII. kerületben az 1930-as évektől viseli utca az erdélyi vármegye nevét. Korábban a mai XVII. kerületi Rákoscsabán volt Szebeni utca.