Székelyhíd (ma Săcueni, Románia)
A város nevével ellentétben nem Székelyföldön van, hanem az Érmelléken, a romániai Bihar megyében , Nagyváradtól 42 km-re.
A X. század végén keletkezett falu első telepesei feltehetően székelyek lehettek. Leszármazottaikat egy 1217-ben kelt oklevél a bihari vár katonáit említi. A Zólyomi család kapott engedélyt Mátyás királytól Székelyhídon vár építésére, amit a Dózsa-féle parasztfelkelés idején elpusztítottak. Az újjáépített erődítmény Várad 1660-as eleste után az Erdélyi Fejedelemség fontos végvára lett. A törökökkel 1664-ben megkötött vasvári békébe a nagy gonddal kiépített Székelyhíd lerombolását is belefoglalták, így a vár sorsa megpecsételődött. Az erődítményt 1665 elején I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem parancsára tönkretették.
A trianoni békeszerződésig Bihar vármegyéhez tartozott, 1920-ban a Román Királysághoz került, a második bécsi döntés értelmében 1940. augusztus 30-án a város visszakerült a Magyar Királysághoz. A II. világháború után ismét Románia része lett.
Lakossága 1910-ben: 5279 lakosból 5235 magyar, 19 német, 15 román
Lakossága 2011-ben: 7075 lakosból 5066 magyar, 1132 roma, 551 román
Érdekességek
A legenda szerint Zólyomi Dávid lelőtte a település majorságát veszélyeztető „szörnyet”, a hatalmas griffmadarat, s ahova az állat esett, oda építette a templomot.
Az 1665-ben felrobbantott vár anyagából építették a Stubenberg grófi család kastélyát, akik házasság révén szerezték meg a székelyhídi uradalmat. A kastélyról további érdekességek itt olvashatóak.
Utcatörténet
A fővárosi XX. kerületi Kossuthfalva, Pesterzsébet-Szabótelepen található Székelyhíd utca 1932 óta viseli a Bihar megyei település nevét.
