Szénás (ma Senica Szlovákia)
Az egykor önálló falunak 1886-ig Szenicz volt a neve, 1920 előtt Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott. Ma a szlovákiai Besztercebánya városrésze, a városközponttól 4 km-re keletre a Garam jobb partján fekszik. Az 1970-es években csatolták Besztercebányához.
A 18. században földesura Radvánszky család volt. Lakói főleg állattartással foglalkoztak. 1910-ben a faluban 256 lakosból 63-an foglalkoztak iparral, segédje, beosztottja csak egyiküknek volt, a többiek segédszemélyzeti munkát végeztek.
1941-ben a Központi Statisztikai Hivatal megjelentette A zsidó népesség száma településenként 1841–1941 című kiadványát. E szerint Szénáson 1880-ban 187 lakosból 7, 1910-ben 256-ból 4 volt zsidó.
Látnivalói: harangtorony, első világháborús emléktábla.
Szénás lakossága 1910-ben 256 lakosból 252 szlovák, 4 magyar
Szénás városrész lakossága 2008-ban 584 volt, a nemzetiségi viszonyok nem ismertek
Érdekességek
Szénás falu szlovák neve megegyezik a Nagyszombattól 38 km-re fekvő magyar Szenice falu szlovák nevével. Szenicz, aza Szénásfalu mezőváros Nyitra vármegyében Szeniczei járáshoz tartozott, valamint a Szénás nevet egy Bars vármegyei és egy Békés megyei falu is viseli.
1907-ben és 1908-ban csalásért ítéltek el egy Szénás(i) Jakab nevű könyvelőt, aki a Zólyom vármegyei Szénáson született.
Fotó (népviselet)
Utcatörténet
A XVI. kerületben, Rákosszentmihályon 1953-ban neveztek el utcát a Zólyom vármegyei településről.
